Gazdaság

2011.04.27. 07:46

Több munka, kevesebb juttatás: megfaragná a munkavállalók jogait a kormány

Kizárólag a munkaadói érdekképviseleteket hívta meg a kormány azokra az egyeztetésekre, amelyek eredményeként véglegesítették a munkavállalók számára számos fájdalmas lépést tartalmazó intézkedéscsomagot , írta a Világgazdaság.

Ambrózai Zsuzsanna-Pum András

A lap portálja szerint  múlt hét második felében bemutatott bürokráciacsökkentő program a munkaadóknak ad – hiszen a vállalkozók anyagi terheit számos lépéssel csökkeni –, ugyanakkor a munkavállalóktól számos korábban kiharcolt vívmányból visszavesz. A kormány azzal indokolja a tervezett lépéseket, hogy azok az elkövetkező időszakban akár 150 ezer munkahely létesítéséhez is hozzájárulhatnak, vagyis összesen 1,5 százalékpontos javulást lehet elérni a legális foglalkoztatásban.

Az intézkedéscsomag mindenesetre alaposan megváltoztatná a foglalkoztatás feltételeit. Ezek sorában egészen más megvilágításba helyezheti az üzletek vasárnapi nyitvatartási tilalma körül az utóbbi időben ismét kirobbant vitát is. Azzal ugyanis, hogy jelentősen csökkentenék a hétvégi és éjszakai bérpótlékokat, az egyik legfőbb érvét szüntetnék meg a vasárnapi „kötelező” zárva tartás ellen hadakozóknak. Hiszen kis pótlékkal már nem érné meg a vasárnapi munka bevállalása.

A kormányzati tervek között az is szerepel, hogy a folyamatos üzemű vállalkozásoknál a jövőben 5,5 munkanapot is felölelhet a munkahét. Szintén a munkaidőkeretet érintő módosítás, hogy a kabinet lehetővé tenné a heti 48/60, vagyis a napi akár 12 órás munkavégzést is. A cél az, hogy a munkáltató és a munkavállaló rugalmasabban kezelje a „keményebb időszakokat” az éves időkeret terhére, vagyis ne legyen szükség külön rendkívüli munkavégzések bevezetésére és dokumentálására.

Könnyebben menne a jövőben a munkavállalók felvétele és az elbocsátás is a kormányzati tervek szerint. A felmondási okokat tartalmazó taxatív jellegű felsorolás több új elemmel bővülne, vagyis elbocsátásra nem csak a céggel vagy az adott munkavállalóval kapcsolatos, kifejezetten negatív indoklás mellékelésével kerülhet sor a jövőben. Ez a mikro- és kisvállalkozások terheit összesen 16 milliárd forinttal csökkentené a program szerint.

Arra is számítani kell, hogy bizonyos munkakörökben a jelenlegi szakképzett dolgozókat szakképzetlenek váltanák fel, több területen ugyanis megszűnnének a kormány által „feleslegesnek” minősített, többek között OKJ-s képesítési követelmények. A bürokráciacsökkentő terv nem is leplezi: a cél e módosítással az, hogy az egyszerűbb, betanítható munkáknál a vállalkozások a garantált bérminimumnál kevesebbet fizethessenek a dolgozóknak.

A további részletek a vg.hu oldalon olvashatóak.


Korábban a Figyelő írt a tervezett változásokról, a dolgozatból kiderül,  a munka törvénykönyvébe beemelt módosítás (amelynek hatálya idén december 31-ével lejárna) lényege, hogy ha a teljes munkaidejű dolgozónak lecsökkentették a munkaidejét (mondjuk mert a válság miatt visszaestek a megrendelések), annak – hogy kezdenek ismét fölfutni a megrendelések - a korábbinál magasabbra, maximum heti 44 órára emelhetik azt. A munkaadónak mégiscsak annyit kell fizetnie, mintha a munkavállaló heti 40 órát dolgozna.

Ezt a lehetőséget tenné véglegessé az Orbán-kormány. (A jelenlegi szabályozás progresszív eleme, hogy a megemelt munkaidőben dolgozók felmondási védelem alatt állnak – nem tudni még, vajon ez a jogszabályrész is megmarad-e. Az sem világos, hogy a véglegesített szabály továbbra is csak azokra vonatkozik-e majd, akik korábban csökkentett munkaidőben dolgoztak.)

Sokakat érint majd a szabadsággal kapcsolatos szabályok a munkavállalókra nézve kedvezőtlen megváltozása. A kormány tervei szerint kettőnél több részletben is kiadhatja a munkaadó a szabadságot, ha gazdasági érdekei miatt így látja jónak. Ez szembe megy a szabadság alapvető céljával, amely a dolgozók testi-lelki regenerálódását célozza, amire nyilvánvalóan egy hosszabb, többhetes időszak nyújthat lehetőséget – s nem ekkor-akkor kiadott 2-3 nap. Másrészről természetesen elmondható, hogy az új szabályozás a munkaadóknak kedvezőbb lehetőségeket biztosít a munka hatékony megszervezésére.

Számos munkavállaló érzi majd valószínűleg hátrányosnak azt is, hogy a túlórákat ezentúl nem lesz kötelező kifizetni, a munkaadó megválthatja szabadidőben (az már más kérdés, hogy a gyakorlatban kevés helyen fizették ki a túlórákat – ők hamarosan törvénysértőkből jogkövetőkké léphetnek elő).

Valószínűleg a próbaidő 3-ról 6 hónapra emelésének kiötlésekor sem elsősorban a munkavállalói érdekek lebegtek a politikai döntéshozók előtt. Mint ahogy talán azon gondolat megszületésekor sem, hogy egy évről fél évre csökkentik azt az időszakot, amikor a gyermekgondozás céljából „fizetésnélkülin” otthon lévő kismama fizetett szabadságra jogosult.

 

 

 

OLDALTÖRÉS: Matolcsy György sajtótájékoztatója: kevesebb lesz az adóbevallás, megszűnik az adójóváírás a kormány terve szerint


Matolcsy György sajtótájékoztatója: kevesebb lesz az adóbevallás, megszűnik az adójóváírás a kormány terve szerint


Matolcsy György sajtótájékoztatója: kevesebb lesz az adóbevallás, megszűnik az adójóváírás a kormány terve szerint


Matolcsy György sajtótájékoztatója: kevesebb lesz az adóbevallás, megszűnik az adójóváírás a kormány terve szerint

A kormány ötszázmilliárd forintra rúgó adminisztráció- és bürokráciacsökkentő csomagot valósít meg - jelentette be szerdai (április 20.) sajtótájékoztatóján Matolcsy György gazdasági miniszter. Matolcsy szerint mérséklik az adóbevallások és az adatbejelentési kötelezettségek számát, a lépésektől azt várják, hogy jelentősen csökkennek a vállalkozások adminisztrációs terhei. Matolcsy elmondta azt is, hogy két év múlva felszámolják az adójóváírást.

 Adminisztráció- és bürokráciacsökkentő csomagot jelentett be szerdai sajtótájékoztatóján Matolcsy György gazdasági miniszter, aki szerint ezek a lépések segíteni fogják a vállalkozások boldogulását. Matolcsy szerint kevesebb lesz az adóbevallás és az adatbejelentési kötelezettség. A miniszter azt mondta, a terveket két lépésben valósítja meg a kormány. Az első csomagot június végéig, a másodikat augusztus végéig dolgozzák ki, ősszel terjesztik a parlament elé, és jövőre léphetnek életbe.

A részletekről annyit árult el, hogy egyszerűsítik az adóbevallásokat, az adóbevallási gyakoriságot ritkítják, az adófolyószámlák számát megfelezik, 200 milliós árbevételig pedig nem kell könyvvizsgálói ellenőrzést készíteniük a kisvállalkozásoknak. Matolcsy kijelentette azt is, hogy "a hatósági bírságolás nem lesz bosszantó", a hatósági adatbázisokat pedig összevezetik. Azt mondta, hogy azokat az állami előírásokat, amelyeket a két csomag részeként eltörölnek, "nem lehet visszahozni".

Matolcsy szerint a kormány a terv megvalósításától azt várja, hogy jelentősen csökkennek a vállalkozásokat sújtó terhek, ennek eredményeként a ciklus végéig 100-150 ezer munkahely jön létre, a GDP pedig 1,2-1,3 százalékkal növekedhet. Matolcsy szerint a kormány a két csomag megvalósítása után is folytatja az adminisztrációs terhek leépítését, mert a magyar vállalkozásokat 2000 milliárd forinttal több bürokratikus kiadás sújtja, mint amennyi az EU-átlag.

A szerdai kormányülés után tartott sajtótájékoztatón beszélt Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség szóvivője is, aki az MTI szerint bejelentette: a magánszemélyek levonhatják a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozói adó, illetve az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás alapjából az általuk az Összefogás az államadósság ellen nevű alapba befizetett összeget. A kormány így kívánja segíteni azokat, akik részt vállalnak az államadósság csökkentésében - mondta.

Két év múlva vége az adójóváírásnak

A kormány gazdaságpolitikai elképzeléseit ismertető, március elején bemutatott Széll Kálmán-terv és a pénteken nyilvánosságra hozott, Brüsszelnek elküldött konvergenciaprogram jelezte azt is, hogy a kormány újabb kiadáscsökkentő intézkedéseket tervez. A Széll Kálmán-terv kevésbé érintette a közszférát, a konvergenciaprogramban körvonalazott kiigazító lépések viszont erre a területre koncentrálnak. A kormány jelezte, hogy jövőre és a rá következő évben sem emelik a közszférában az illetményeket (idén sem nőttek az illetmények), 2014-2015-ben pedig az államháztartásban befagyasztják a bértömeget.

 Az állami intézményeknél a dologi kiadásokon (irodaszervásárlás, rezsi, helyiségfelújítás, árubeszerzés) is spórolni akar a kormány, mert a jövő évre várható 3 százalék feletti infláció mellett a dologi kiadásokat szinten tartaná, az önkormányzati hatáskörben engedné csak meg az inflációkövető kiadásemelkedést. A költségvetési intézményeknek még egy ponton fájni fog a konvergenciaprogram: a februárban végrehajtott 250 milliárdos zárolást nem oldja fel a kormány (lényegében ennyi pénzt elvont az intézményrendszertől), és erre a csökkentett bázisra lehet csak tervezni a 2012-es költségvetésben.

Matolcsy szerdán azt mondta, hogy a konvergenciaprogramban körvonalazott adólépéseket folytatják, 2014 elején sem adójóváírás, sem szuperbruttó nem lesz az adórendszerben. Egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nem fagyasztják be a béreket a közszférában, ilyen nem szerepel a konvergenciaprogramban sem. A miniszter szerint ugyanakkor évi 5 százalékkal csökkenhet a létszám, ami a bérköltségek szinten tartását okozhatja. Matolcsy utalt arra, hogy kirúgni senkit nem fognak, az 5 százalékos létszámcsökkenés "a közszféra természetes fogyását takarja".

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!