Uborkaszezon a kertben

Nem számít, ha csöpörög eső, az uborka nem várhat. Jól tudja ezt a kenyeri Őri Tibor és felesége, Éva, akik egész kertjüket beáldozták az uborkának. Kilenc, egyenként hatvanméteres soron termesztik az elraknivaló csemegét, immár tizenhét éve. A kordonos művelésű ültetvényt folyamatosan korszerűsítették, és az évek során rengeteg tapasztalatot szereztek, így ma már profi uborkásoknak számítanak. Mondhatjuk úgy is, hogy június végétől szeptember közepéig az uborka körül forog az életük. Mindketten munka mellett kertészkednek, a répcelaki sajtgyárban dolgoznak, három műszakban. A délutános és az éjszakás műszakkal nincs is gond, ám a délelőttös beosztás nem kedvez az uborkázásnak, hisz épp a reggeli órák alkalmasak a szedésre. Tiborék fél ötkor kelnek, és van, hogy fél egyig kint vannak a kertben. Éjszakás műszak után pedig rögtön a sorok közé vezet az útjuk. Az uborkát párban jó szedni, kétoldalról, így kevesebbet hagynak el, tudjuk meg tőlük a szapora szedés titkát. A termést kétnaponta hordják át Rábakecölre, ahol a gép méret szerint válogatja, az átvevő pedig minden hét végén készpénzben fizet. A 3 és 5 centiméter közötti uborka kilójáért 135, az 5 és 8 centi közöttiért 90, a 6 és 9 centiméter közöttiért pedig 76 forintot fizetnek. A 9 centiméternél nagyobb uborka kilója azonban már csak 22 forintot ér. Őriék terméke a dunakiliti konzervgyárba kerül. Tudni kell még azt is, hogy a görbe uborka nem uborka, legalábbis a feldolgozó szerint. A háziasszony azonban ezt se veti meg: elrakni és salátába is megteszi.

Bár a szüret június végén kezdődött, már májustól sok munka volt a kertben. A hónap elején került földbe a bőtermő fajta magja. A vetésnek is megvan a titka, erre csak évek múltával jöttek rá Őriék. Volt, hogy vetés után négy-öt nappal kíváncsian lesték, kibújt-e már a növény, de hiába. Kérdezte is Tibor viccelődve Évától: olyan mélyre vetetted, mint a krumplit, hogy ne hallja meg a harangszót? De kiderült, hogy a magot betakaró földdel volt gond: az összetömörödött föld nehezítette meg a felfelé igyekvő uborka útját. Azóta laza virágföldet szórnak a vetésre, és ez a könyvekben nem szereplő trükk hatásosnak bizonyult. Mivel az uborka kényes növény- fontos, hogy a feje tűzben, a lába vízben álljon - a csepegtető öntözőrendszer szinte egész nap üzemel. Tibor büszkén mutatja saját készítésű berendezését: az 1998 tavaszán - ahogy ő mondja: Orbán Viktor miniszterelnökké választásának napján - fúrt kútból a szivattyú egy tartályba nyomja a vizet, ami onnan a sorok alján meghúzódó csövekbe kerül. Hogy az uborkát a széltől is megóvják, Tibor a kerítést náddal bélelte , így nyári melegben a sorok között megszorul a levegő. Ez jó az uborkának, ám annak már kevésbé, aki a sorok között dolgozik. Az uborkázás egyébként is sok kézi munkát igényel: javítgatni kell a hálót, bújtatni a növényt, kapálni, kacsozni és - a szedéshez igazítva - hetente kétszer permetezni. Ám mindezek ellenére Őriék nem panaszkodnak, azt mondják, ekkora kertből csak uborkával lehet ennyi pénzt kihozni.

Bár a szüret június végén kezdődött, már májustól sok munka volt a kertben. A hónap elején került földbe a bőtermő fajta magja. A vetésnek is megvan a titka, erre csak évek múltával jöttek rá Őriék. Volt, hogy vetés után négy-öt nappal kíváncsian lesték, kibújt-e már a növény, de hiába. Kérdezte is Tibor viccelődve Évától: olyan mélyre vetetted, mint a krumplit, hogy ne hallja meg a harangszót? De kiderült, hogy a magot betakaró földdel volt gond: az összetömörödött föld nehezítette meg a felfelé igyekvő uborka útját. Azóta laza virágföldet szórnak a vetésre, és ez a könyvekben nem szereplő trükk hatásosnak bizonyult. Mivel az uborka kényes növény- fontos, hogy a feje tűzben, a lába vízben álljon - a csepegtető öntözőrendszer szinte egész nap üzemel. Tibor büszkén mutatja saját készítésű berendezését: az 1998 tavaszán - ahogy ő mondja: Orbán Viktor miniszterelnökké választásának napján - fúrt kútból a szivattyú egy tartályba nyomja a vizet, ami onnan a sorok alján meghúzódó csövekbe kerül. Hogy az uborkát a széltől is megóvják, Tibor a kerítést náddal bélelte , így nyári melegben a sorok között megszorul a levegő. Ez jó az uborkának, ám annak már kevésbé, aki a sorok között dolgozik. Az uborkázás egyébként is sok kézi munkát igényel: javítgatni kell a hálót, bújtatni a növényt, kapálni, kacsozni és - a szedéshez igazítva - hetente kétszer permetezni. Ám mindezek ellenére Őriék nem panaszkodnak, azt mondják, ekkora kertből csak uborkával lehet ennyi pénzt kihozni.

Bár a szüret június végén kezdődött, már májustól sok munka volt a kertben. A hónap elején került földbe a bőtermő fajta magja. A vetésnek is megvan a titka, erre csak évek múltával jöttek rá Őriék. Volt, hogy vetés után négy-öt nappal kíváncsian lesték, kibújt-e már a növény, de hiába. Kérdezte is Tibor viccelődve Évától: olyan mélyre vetetted, mint a krumplit, hogy ne hallja meg a harangszót? De kiderült, hogy a magot betakaró földdel volt gond: az összetömörödött föld nehezítette meg a felfelé igyekvő uborka útját. Azóta laza virágföldet szórnak a vetésre, és ez a könyvekben nem szereplő trükk hatásosnak bizonyult. Mivel az uborka kényes növény- fontos, hogy a feje tűzben, a lába vízben álljon - a csepegtető öntözőrendszer szinte egész nap üzemel. Tibor büszkén mutatja saját készítésű berendezését: az 1998 tavaszán - ahogy ő mondja: Orbán Viktor miniszterelnökké választásának napján - fúrt kútból a szivattyú egy tartályba nyomja a vizet, ami onnan a sorok alján meghúzódó csövekbe kerül. Hogy az uborkát a széltől is megóvják, Tibor a kerítést náddal bélelte , így nyári melegben a sorok között megszorul a levegő. Ez jó az uborkának, ám annak már kevésbé, aki a sorok között dolgozik. Az uborkázás egyébként is sok kézi munkát igényel: javítgatni kell a hálót, bújtatni a növényt, kapálni, kacsozni és - a szedéshez igazítva - hetente kétszer permetezni. Ám mindezek ellenére Őriék nem panaszkodnak, azt mondják, ekkora kertből csak uborkával lehet ennyi pénzt kihozni.