Ország-világ

2020.11.27. 10:25

Meghalt Balázs Fecó

69 évesen elhunyt Balázs Fecó, a Korál legendája, miután súlyos állapotban kórházba került koronavírus fertőzés miatt.

Fotós: Mónus Márton

Fotós: Mónus Márton

November 18-án derült ki, hogy az énekes a koronavírus okozta szövődmények miatt kórházba került, állapota válságos volt, intenzív osztályon, lélegeztetőgépen, mélyaltatásban kezelték.

A hírt az Apostol együttes tette közzé.

 

Azóta Várkonyi Attila is megerősített a fájdalmas hírt: „Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Balázs Ferenc, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész, édesapa, férj és kolléga tegnap este távozott. A rengeteg ima és orvosai minden igyekezete ellenére 13 nap küzdelem után feladta a harcot” – közölte a család nevében a Retro Rádió műsorvezetője. Balázs Ferenc temetéséről később intézkednek.

A zenész hozzátartozói kérik, fájdalmukat és gyászukat tartsák tiszteletben.

Balázs Fecótól meghatóan búcsúzott Orbán Viktor miniszterelnök is, barátjának nevezve a legendás énekest.

 

Úgy kezdte, hogy aprópénzért harmonikázott, a zene lett az élete

Balázs Fecó 1951-ben született és mindössze négy éves volt, mikor édesanyja meghalt, emiatt édesapja családjához került gyerekként. Apai nagyanyja a Ferencvárosban lakott, egy gangos ház földszinti lakásában. Balázs Fecó elmondása alapján nagy hatással voltak rá a hétvégente ebédidőben a házban megjelenő vándormuzsikusok, akik a kor slágereit játszva próbáltak bevételhez jutni – emlékezik az Origo az ikonikus zenészre.

A Kossuth-díjjal kitüntetett Balázs Ferenc „Fecó” Liszt Ferenc-díjas énekes, zenész Budapesten 2016. március 24-én.
MTI Fotó: Czimbal Gyula

 

A gyerek Balázs Fecó pedig hol az ablakból, hol a gangon állva csodálta őket. Egyik karácsonyra kapott egy tangóharmonikát, és már volt min gyakorolnia, sőt, meg is tanulta a muzsikusoktól hallott dalok nagy részét. Egyik alkalommal, mikor nem jött zenész, összeszedte a bátorságát, és kiment a gangra játszani. Sokan meg sem nézték, hogy ki játszik, de fizettek a kellemes zenéért. Így Balázs Fecó első gázsija ilyen, az ablakon át kidobott, újságpapírba csomagolt aprópénzekből tevődött össze.

Családunkban soha nem volt zenész. Talán én sem lettem volna az, ha a ferencvárosi bérházban, ahová születtem, nem lakik egy három leánygyermekkel rendelkező zongoratanárnő. Eleinte a klasszikus zene állt közelebb hozzám, azután annyira megfogott a Beatles és a Rolling Stones, hogy ettől kezdve a rockzenének éltem – emlékezett.

Tizenévesen a Ferencváros utánpótlás csapatában is játszott, miközben már javában zenélt – természetesen zongorán tanult. A Fradi a hatvanas években indult a Vásárvárosok Kupája sorozatban, és az egyik meccsük előtt kölyökmeccsen pályára lépett a tinédzser Balázs Fecó is, de megsérült. A karját törte egy esésnél, ami azért volt különösen problémás, mert másnap zongoravizsgája lett volna, amire értelemszerűen nem tudott elmenni. A sérülés így fordulópontot jelentett, mivel a szülei eltiltották a sporttól. Így Balázs Fecó végül már a foci nélkül fejezte be a zenei általános iskolát, ahonnan a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába ment zongora szakra.

Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

 

Az köztudott, hogy a híres Korált Balázs Fecó alapította, de azt talán kevesebben tudják, hogy 1967-ben, még középiskolásként játszott a Neoton együttesben is. Ekkor már ott volt Som Lajos is, aki többek között csellón is segítette Csepregi Éváékat. 1971-ben Balázs Fecó Som Lajossal együtt alapította meg az első magyar hardrock együttest, a Taurust.

 

Egy afrikai Neoton-turnéról hazafelé megnéztek egy amszterdami Black Sabbath-koncertet, és állítólag

akkor döntötték el, hogy ők is hasonlóan kemény zenét szeretnének játszani.

A Taurus megszűnése után Balázs Fecó bő egy évig külföldön dolgozott vendéglátós zenészként, majd 1975-ben a Koncz Zsuzsát kísérő zenekarba került, amit lehet akár a Korál elődjének is tekinteni. Ugyanis ennek magjából született meg három évvel később, 1978-ban a már önálló Korál együttes. Első koncertjük május 1-én volt a Budai Ifjúsági Parkban.

 

Már konziba jártam, amikor 1967-ben amatőr zenekarommal részt vettünk a kerületi Ki mit tud? selejtezőjén. A szintén induló és tovább is jutó Neoton orgonistáját épp akkor hívták be, így megkerestek engem. 1971-ig zenéltem velük, 1972-74 között a Taurus következett, majd 1986-ig a Korál. Ezután film- és színházi zenéket írtam, szintetizátorlemezeket készítettem, valamint koncertek segítségével sikerült rendbe hozni a sitkei kápolnát

- ezt 1991-ben mesélte a Pesti műsornak.

Az első évek alatt jó pár tagcsere történt: a Balázs Fecó haláláig hivatalos felállásban doboló Dorozsmai Péter például csak az első koncert után három évvel, 1980-ban csatlakozott csak az együtteshez. Egyébként az ifiparkos koncerten már ott volt az azóta is Korál-tag, Fisher László, aki annak idején a Beatricéből érkezett az együttesbe. A zenekar eredetileg öttagú lett volna, és Balázs Fecó az orgona mellett csak apróbb vokálos feladatokat szánt magának. Ugyanis külön énekessel készültek: Balázs Fecó meg is tudta győzni a P. Mobilt éppen akkor elhagyó Vikidál Gyulát, hogy csatlakozzon hozzájuk. Próbáltak is vagy két hónapig, de az első koncert előtt egy-két héttel Vikidál közölte, hogy nem tudja vállalni a közös zenélést. (Ő végül a Dinamitban folytatta.) Így Balázs Fecóra hárult a feladat, neki kellett a teljes műsort elénekelnie. És ez végig így maradt a Korál további évtizedeiben is.

A Korál első lemeze 1980-ban jelent meg, és leginkább a Taurus együttes nótái kerültek rá. A lemez 300 ezer példányban kelt el. Sokat jelenthet az adat, hogy akkoriban százezer eladott lemezért járt az aranylemez minősítés. Az igazi, országosnak mondható népszerűséget az 1981-es Táncdalfesztiválon való részvétel jelentette nekik. A lehetőséget egyébként Erdős Péter, a Hanglemezgyár teljhatalmú ura ajánlotta fel a zenekarnak. Balázs Fecóék ekkor adták elő először a Homok a szélben című, azóta is az egyik legnagyobb slágerüket.

Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

A Korál a nagy sikerek ellenére 1986-ban ideiglenesen beszüntette működését. A tagok egyrészt belefáradtak a többévi koncertezésbe, másrészt közülük többeknek voltak már mellék projektjeik. És persze az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ebben az időben kezdett egyre több teret és rajongót nyerni a diszkózene Magyarországon.

Úgy érzem, amit akkor el lehetett érni, az nekünk mind összejött. Emellett a 80-as évek elején egy olyan zenei közeg kezdett kialakulni, amiben már nem akartunk részt venni. A mi zenénk nem fért össze az akkori légkörrel, a Limbó hintóval és társaival. Tudni kell időben lelépni

- vélekedett akkor a Korál együttesről.

Jó 12 év szünet következett az együttes életében. 1997-ben egy Kisstadionbeli koncerttel tértek vissza. Az év koncertje eMeRTon-díjat kapták meg a buliért. A Kisstadionba visszatértek 2000-ben és 2006-ban is. Utóbbi koncert egyben lemezbemutató is volt, mert abban az évben jelent meg a Korál sorban a tizedik, egyben az utolsó stúdióalbuma.

A 40 éves születésnapját egy búcsúkoncerttel ünnepelte a zenekar 2018 májusában.

A Korál soha nem oszlott fel, de a 2000-es években már csak időszakosan, egy-egy nagyobb koncertre állt össze.

Talán azért fogja meg a mai lányokat és srácokat ez a zene, mert egy hiteles kort képvisel. Amúgy is azt látom, az emberek keresnek valamit, ami őszinte, mert ilyesmivel mostanában az élet semelyik területén nem találkozhatnak

– nyilatkozta.

Balázs Fecó utoljára az augusztusi Raktárkoncertjén lépett fel.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!