Mezőgazdaság

2021.01.02. 11:18

Mérföldkő lehet a gazdák életében az idei év, sok az új szabály

Mozgalmas évre számíthatnak idén a gazdálkodók: januártól életbe lépett számos új szabályozás. Meghatározó, hogy az őstermelők és a családi gazdálkodók már az alapoktól újraszabályozott környezetben tevékenykedhetnek, megkezdődik az osztatlan közös tulajdonú területek rendezése, és egyre több beruházás készül el. Az idén az agráröröklés szabályozása, így a generációváltás könnyítése lehet az egyik legfontosabb kormányzati intézkedés.

Alapvető változásokat hozott az idei év a gazdák jelentős részének életében. Ennek oka, hogy az Agrárminisztérium tíz törvény, harminc kormányrendelet és 64 miniszteri rendelet előkészítését végezte el 2020-ban, közben 171, agráriumot érintő kormányhatározat is született, ezek közül több januártól lépett életbe, derül ki a tárca közleményéből – írja a Magyar Nemzet.

A versenyképes működéshez szükséges törvényi szabályozók mellett a koronavírus-járvány az agrárium szinte minden területére hatással volt.

Fellélegezhetnek az őstermelők

A legfontosabb változás, hogy életbe lépett a családi gazdaságokról és az őstermelők működéséről szóló törvény. Az alapoktól megújított szabályozás létrehozza a korszerű és átlátható mezőgazdasági üzemszerkezet kereteit, az érintettek működési és adózási környezete érdemben egyszerűsödik az idei évtől, igazodva a valós elvárásokhoz.

Az európai összevetésben is az egyik legkedvezőbb szabályozás úgy teremt kedvező adózási feltételeket és jóval kevesebb adminisztrációt, hogy hozzájárul az őstermelői életpálya, a mezőgazdaság és a vidéki életforma vonzerejének növeléséhez.

A törvény segíti a gazdaság kifehérítését, az adminisztrációs terhek csökkentését, összességében pedig javítja a mezőgazdaság versenyképességét.

Vége a tulajdonosi kényszernek

Kézzelfogható eredményt hoz idén az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény, amely számos új előírással segíti a problémás tulajdonosi viszonyok megszüntetését, a felek egyezségének alapján.

A törvény új eljárás bevezetésével is kísérletet tesz a földnek minősülő ingatlanok tulajdonosaként bejegyzettek beazonosítására abban az esetben, ha az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok hiányosak.

Az osztatlan közös földtulajdon szinte minden családot érint valamekkora mértékben, felszámolására évtizedek óta először született működő kormányzati intézkedés.

Komoly gondot jelent, hogy a jellemzően rendkívül kicsi földterületek tulajdonosi szerkezete teljesen átláthatatlan, emellett sokan nem is tudnak róla vagy már nem is élnek.

Az érintett földrészek megvásárlása az átláthatatlan viszonyok és az akár több száz tulajdonos miatt gyakorlatilag lehetetlen, így a területen gazdálkodni sem tudnak azok sem, akik szeretnének.

a kormány az idén megteremti a lehetőséget arra, hogy a családi gazdaság átadása ne ütközzön komoly, sokszor bürokratikus akadályokba, és ne járjon rendkívüli kockázattal.

Ehhez az Agrárminisztérium az agráröröklés szabályozásának kidolgozását tervezi.

Digitalizáció előtt a vidék

A nem mezőgazdasággal foglalkozók számára is látványossá válik a hazai agrárium fejlődése, mivel a korábbi években megkezdett beruházások, például a gépbeszerzések, az üzembővítések vagy a telephelyi fejlesztések egyre nagyobb része zárul le.

Az agráriumban egyrészt a kormányzati és uniós támogatások hatására, másrészt a piaci lehetőségeket mérlegelve évek óta óriási beruházások zajlanak.

Ez a folyamat tovább gyorsulhat az egyre szélesebb körben és egyre megfizethetőbb áron elérhető drónok, GPS-alapú eszközök, illetve más, precíziós gazdálkodást elősegítő, digitalizált működést támogató eszközökkel.

Az Agrárminisztérium arra számít, hogy a generációváltást jelentősen előremozdítja a modern, egyre kevesebb élőmunka mellett végzett, környezetkímélő termelési formák elterjedése.

Slágertéma lesz idén a helyi és a hazai élelmiszer

Komoly hatást gyakorolt a fogyasztói igényekre a koronavírus-járvány. A vírus márciusi megjelenését követően eltolódott a kereslet: jelentősen megugrott az igény a helyi termékek, a hazai élelmiszerek iránt, ráadásul a fogyasztók a korábbinál sokkal tudatosabbá váltak. A helyi piacokon komoly forgalomnövekedés látható: az élelmiszer-kereskedelem tíz százalékát már meghaladja a helyben lakó gazdák friss kínálatából vásárolt élelmiszer-mennyiség. A gyors átrendeződéshez ugyanakkor a termelőknek, élelmiszergyártóknak is alkalmazkodniuk kell, ezért tovább nőhet a beruházási hajlandóság az élelmiszeriparban, a jelenleginél akár jóval nagyobb állami ösztönzők mellett. Egyre általánosabb lesz az online vásárlás.

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik