Ország-világ

2021.07.20. 08:00

Lassan fogynak a potyautasok a moratóriumban

A bankok tapasztalatai szerint a törlesztési moratóriummal élő adósok aránya lassan, de biztosan csökken. Ám még mindig sokan vannak, akik egyszerű kényelmi szempontból nem lépnek ki a kedvezményes rendszerből, pedig köztudott, minél tovább tart a moratórium, annál nagyobb lehet a veszteség.

Lecsengett a koronavírus-járvány harmadik hulláma, a gazdaságvédelmi intézkedések egy része azonban továbbra is velünk van. Így a hiteltörlesztési moratórium lejárata is kitolódott szep­tember 30-ra. Ám hogy utána mi következik, még bizonytalan – mutat rá legfrissebb összeállításában a Bank360.hu. Felidézik a Magyar Bankszövetség minap közzétett javaslatát, amely szerint azoknak az adósoknak, akik továbbra is rászorulnak a segítségre, lenne lehetőségük a moratóriumban maradni, a többieknek viszont újra kellene kezdeni a törlesztést – írja a Magyar Nemzet.

A járvány kitörésekor sok adósnak mentőöv volt a törlesztési türelmi időszak bevezetése, ez azonban nincs ingyen, hiszen a moratórium idején összegyűlt kamatot meg kell fizetni a futamidő megnyújtásával, egyenlő részletekben. Vagyis minél tovább tart a moratórium, annál nagyobb veszteséggel kell számolnia az adósnak. Fix havi törlesztőrészlet mellett így a futamidő nemcsak a moratóriumban töltött idő hosszával nyúlik meg, hanem annál is tovább, ennek megfelelően a teljes visszafizetendő összeg is emelkedik. A fix kamatozású hiteleknél a törlesztőrészlet nem növekedhet meg, a változó kamatozású hiteleknél azonban akár a törlesztőrészlet is változhat, az aktuális kamatforduló napján számított ügyleti kamatnak megfelelően. Igaz, ez független a moratórium hatásától.

A nagybankok válaszai alapján a Bank360.hu azt állapította meg, hogy a moratóriumban lévő adósok aránya lassan, de biztosan csökken.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020 márciusa és júniusa között a lakáshitel-állomány 45 százaléka volt érintett a törlesztési moratóriumban, szemben a tavaly őszi 53 százalékkal.

A Takarékbank közlése alapján a lakáscélú hiteleknél 2020. december 31-én az állomány 50 százaléka, a fogyasztási hiteleknél 44 százaléka volt a moratóriumban. Idén május 31-re ugyanezek az adatok 41, illetve 38 százaléka csökkentek. Az MKB Bank azt jelezte, hogy 2020 végén a jelzáloghitel-állományuk 49 százaléka, míg a személyi kölcsönökének megközelítőleg 40 százaléka volt érintett.

Az OTP Bank a lakossági hiteleknél hasonló arányról számolt be: jelenleg a teljes lakossági hitelállomány 44 százaléka van moratórium alatt. A vállalati állománynál ennél jelentősen alacsonyabb az arány, idén márciusban a hitelek 18 százaléka volt a kedvezményes rendszerben. A bank tapasztalatai szerint az ügyfelek jellemzően tavaly áprilisban az első moratórium indulásakor, valamint idén januárban és februárban léptek ki a moratóriumból nagyobb számban. A Sberbank pedig arról tájékoztatta a szakportált, hogy a moratóriumban lévő ügyfelek aránya lassú ütemben, folyamatosan csökken. Jelenleg a lakossági ügyfelek 41 százaléka él a moratórium lehetőségével.

A bankok adataiból az derül ki, hogy nagyjából 40 százalék a moratóriummal élő ügyfelek aránya. Ez a szám még mindig magasnak számít, tekintve, hogy a Magyar Bankszövetség becslése szerint a kedvezményt élvező adósok 80 százaléka tudná törleszteni a hitelét, és csak körülbelül húsz százalékuknak van valóban szüksége a felfüggesztésre. Ebből arra lehet következtetni, hogy még mindig sok a potyautas.

Tovább árnyalja a képet, hogy a jegybank által készített tavaszi felmérés szerint mindössze az adósok egyharmada van tisztában azzal, hogyan hat a moratórium a hitelükre. A többiek valószínűleg nem is értik a rendszert, miközben sokan addig szeretnének a moratóriumban maradni, ameddig erre lehetőség van – figyelmeztet a Bank360.hu. Nem véletlen, hogy az elmúlt hetekben a Magyar Nemzeti Bank több alkalommal is arra buzdította az adósokat, hogy akik tudnak, kezdjenek el törleszteni.

Ezek is érdekelhetik