Keleti nyitás

2022.01.20. 16:43

Szijjártó: kölcsönös előnyökön és tiszteleten alapul a magyar-orosz együttműködés (videó)

Magyarország stratégiai fontosságú partnerként tekint Oroszországra a gazdasági együttműködés, az energiabiztonság szavatolása és a koronavírus-járvány elleni védekezés területén is – jelentette ki csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az orosz hátterű Arnest Group első magyarországi beruházásának bejelentésén vett részt. A tervezett alsózsolcai aeroszoltöltő és fémpalack-gyártó üzem 2024 végére épül meg. A projekt értéke 17 milliárd forint, ehhez az állam a képzési támogatásokkal együtt összesen hétmilliárd forinttal járul hozzá, így segítve elő 256 új munkahely létrehozását.

Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a keletről érkező beruházások egyre nagyobb szerepet játszanak a magyar gazdaságban, ami visszaigazolja a keleti nyitás helyességét.

Majd kiemelte, hogy a fejlesztésről az Oroszországgal szembeni szankciók ellenére és a kétoldalú pragmatikus együttműködést érő bírálatok kereszttüzében kellett megállapodni. Az együttműködést szerinte számos nemzetközi szereplő szeretné megakadályozni, azonban a kormány a kölcsönös tiszteleten alapuló partnerségben érdekelt, amelyből minkét fél egyformán profitál.

– A sors fintora, hogy ugyanilyen együttműködésre hajtanak a nyugat-európai országok is, 

csak a politikai korrektség béklyója miatt inkább a bírálat, a kritika, az ellenséges hangnem eszközéhez nyúlnak, miközben hatalmas üzleteket hoznak össze Oroszországban vagy Oroszországgal – mondta.

Szijjártó Péter ennek érzékeltetésére rámutatott, hogy az európai uniós korlátozások 2015-ös bevezetése óta 16 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom a közösség tagállamai és Oroszország között, a német export 21 százalékkal, a francia 44 százalékkal bővült.

– Hangos kritika, nagy biznisz. Úgy tűnik, hogy ez a nyugat-európai szemlélet ebből a szempontból – vélekedett, hozzátéve, hogy Magyarország őszinte politikát folytat ebben a kérdésben is. 

Leszögezte: amennyiben a kormány nem vállalta volna fel a nemzeti érdekre alapuló külpolitikát, és behódolt volna a nyomásnak, akkor kevésbé sikeresen vehette volna fel a küzdelmet a világjárvány ellen, kevésbé tudta volna garantálni az energiabiztonságot, illetve elmaradtak volna bizonyos gazdasági sikerek is.

A miniszter aláhúzta, hogy a Magyarország és Oroszország közötti kereskedelmi forgalom tavaly 51 százalékkal nőtt, míg a magyar kivitel 15 százalékkal, így meghaladva a kétmilliárd dollárt.

Ezt követően kitért arra is, hogy a magyar vegyipar termelési értéke 2021-ben 41 százalékkal emelkedett, és elérte a 7000 milliárd forintot, az ágazat pedig kis híján 95 ezer embernek ad munkát.

Végezetül arról számolt be, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe tavaly mintegy 70 milliárd forint értékben érkeztek beruházások kormányzati támogatással. Tájékoztatása szerint a munkanélküliség itt mára 7 százalék körül van, miközben 2010-ben 17 százalékon állt.

Borítókép: Szijjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2021. november 25-én / MTI / Bruzák Noémi

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában