Emlékezés a legnagyobb nemzetstratégára

Barátai és harcostársai méltatták péntek este Budapesten Borbély Imrét, akinek emlékére Őr és Úr címmel kötetet is bemutattak a Magyarok Házában. Az elmúlt száz év egyik legnagyobb erdélyi magyar politikai gondolkodója súlyos betegség következtében múlt év januárjában hunyt el. Szellemi örökségét fia, Borbély Zsolt Attila ápolja, az Őr és Úr címmel megjelent kötetben pedig azok a barátok értékelték Borbély Imre örökségét, akik haláláig közeli kapcsolatban voltak vele. Mások mellett Tőkés László, Raffay Ernő, Patrubány Miklós, Szőcs Géza, Toró T. Tibor jegyzik a kötetet.

A pénteki könyvbemutatón Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke úgy fogalmazott: „elkötelezett barát- és harcostársak voltunk, őt tartottam az általam megért kor és az utóbbi évszázad legnagyobb nemzetstratégájának, mérhetetlen veszteség érte a nemzetet a halálával.”

Borbély Zsolt Attila megidézte az 1990-es évek politikai világát, amikor Borbély Imre képviselő volt a román parlamentben és a legnagyobb viták folytak az RMDSZ-en belül az autonómia ügyében, amit a Markó Béla-féle vezetés zsákutcába vitt. Borbély Imre munkásságával kapcsolatban azt emelte ki, hogy

realista lényeglátó volt, széleskörű műveltséggel rendelkezett és stratégiai látásmódja volt.

Hozzátette: a „kötetben megjelent írások sokfélék. Közös bennük, hogy azok az emberek írták őket, akikkel apám örömmel és rendszeresen cserélt eszmét, akiket barátainak, harcostársainak érzett. Van közöttük tudományos értékű tanulmány, szubjektív visszaemlékezés és interjú egyaránt.”. Kifejtette: Borbély Imre halála után döntött úgy, hogy kötetben is összegyűjti édesapjának szellemi örökségét méltató írásokat. „Ha volt is kétségem, midőn e kötet megszerkesztésébe belevágtam apám halála után pár nappal, abban a tekintetben, hogy a tervezett mű adhat-e valamit annak, aki személyesen nem ismerte Borbély Imrét, újraolvasva az elkészült kéziratot, bízvást mondhatom, hogy most már nincs.” – mondta Borbély Zsolt Attila.

Szakács Árpád újságíró, az emlékkötetet kiadó Kárpátia Stúdió vezetője elmondta: 2002-ben ismerte meg Borbély Imrét, akik a legnagyobb példaképei közzé tartozott. Borbély Imrére emlékezve Szakács Árpád Csurka Istvánnak Az elfogadhatatlan realitás című esszéjéből idézett „Pedig az emberiséget, ha vitte előre valami, csak az vitte, hogy nem fogadta el a realitásokat. Hogy mindig támadtak olyan célkitűzők, akik nem fogadták el az elfogadhatatlant, és a milliók, ha sokszor csak lassan és vonakodva is, az ő elszánt mozdulataikat követték, mígnem végül a társadalom legkisebb sejtje is kikelt önmaga realitásából, és megpróbálta megalkotni a maga ideális jövőjét.” Ez Borbély Imre testamentuma, amit az utókor küzdői tovább kell vigyenek – tette hozzá Szakács Árpád.

Aktívan részt vett a közéletben

Borbély Imre 1948-ban született Temesváron. 1974-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát a temesvári műszaki egyetemen. 1977 és 1990 között tudományos kutatóként dolgozott, öt találmányát szabadalmazták. Tőkés Lászlónak az 1989-es forradalomba torkolló temesvári ellenállását stratégiai tanácsaival segítette.

1990-ben a Temesvár Társaság külső tagjaként a kezdeményezője és az egyik értelmi szerzője volt a Temesvári Kiáltványnak, és a kiáltvány 8. pontjának, amely három törvényhozási ciklusra eltiltotta volna a kommunista nómenklatúra és politikai rendőrség tagjait a politikai szerepvállalástól. A kiáltvány a romániai kommunistaellenes mozgalmak meghatározó dokumentuma. A rendszerváltozás után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) keretében vállalt politikai szerepet, és a helyzetteremtő politizálás szószólója volt. 1990 és 1993 között az RMDSZ elnökség tagja, 1992 és 1996 között a szövetség parlamenti képviselője volt.

Elsőként szólalt fel magyarul a román parlamentben.

Politikusként a magyarság romániai társnemzeti státusát és Románia föderalizálását szorgalmazta. 1992-ben értelmi szerzője volt az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket először az RMDSZ programjába emelő Kolozsvári Nyilatkozatnak.

1996-tól a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) nemzetstratégiai bizottságának a koordinátora majd elnökeként, később az MVSZ régióelnökeként tevékenykedett. 1996-ban tanulmányban fogalmazta meg a magyar nemzet határok fölötti reintegrációjának a gondolatát. A nemzetegyesítést a külhoni magyar állampolgárságon és a határon túli magyar közösségek autonómiáján keresztül egy szubszidiáris nemzetstruktúrában tartotta megvalósíthatónak.

Borítókép: Szakács Árpád, Patrubány Miklós és Borbély Zsolt Attila (b-J) a könyv bemutatóján

Fotó: Mediaworks