Szkriptvita

2018.11.21. 11:31

A botrányos Hunyadi-forgatókönyv szerzője elégedett a művével

Hegedűs Bálint a Hunyadi-regényciklus szerzőjével, Bán Jánossal vitázott a köztévében.

Az 1456-os nándorfehérvári diadalról tervezett film forgatókönyvírója, Hegedűs Bálint és a nagysikerű Hunyadi-regényciklus szerzője, Bán János vitázott az M5 kulturális csatornán. A műsor adásáról összefoglalót közölt a PestiSrácok.

A beszélgetés fő témája a hétmilliárd forintosra becsült költségvetésű, előkészítés alatt álló Nándorfehérvár-film volt, amelynek botrányos forgatókönyve nyomán robbant ki országos vita. A cikkben rámutatnak: Hegedűs Bálint, aki a megjelent hírek szerint oldalanként körülbelül egymillió forintért írta meg a művét, és aki a Magyar Nemzeti Filmalap forgatókönyv-fejlesztési igazgatójaként önmagára osztotta ezt a feladatot, a műsorban azt mondta, szerinte valótlanságokat állítanak szerzeményéről.

Bán János és Hegedűs Bálint. Fotó: Médiaklikk

„Nagyon hiszek abban, hogy ha elkészül – ha egyáltalán elkészül –, ez egy sokaknak nagyon fontos film lesz. És az is meggyőződésem, hogy nagyon sok ember úgy fog kijönni erről, hogy jó magyarnak lenni” – fejtette ki Hegedűs Bálint. Megnyugtatásul közölte, hogy Hunyadi János és Kapisztrán János nem mellék-, hanem főszereplője lesz a történetnek, és olyan film készül, amelyre minden magyar büszke lesz, és világszerte sikeres lehet.

Bán János, aki Bán Mór néven a Hunyadi-regénysorozat szerzőjeként aratott nagy sikereket, ezzel ellentétben a műsorban arról beszélt, hogy a forgatókönyv kérdése nemzeti ügy, nem pusztán üzleti kérdés. „Én magyar emberként nem egy kitalált történetre vagyok kíváncsi, hanem Hunyadi Jánosra, a nándorfehérvári csatára” – hangsúlyozta. Szerinte majd akkor lehet érdekes egy ilyen Hegedűs-féle, fiktív szálakra épített Nándorfehérvár-történet, ha már lesz öt filmünk a témában. Ám jelenleg egy sincs. Egyébként Bán János nem csupán mulasztásnak, hanem bűnnek tartja, hogy éppen Hunyadiról nem készült eddig történelmi filmünk:

„Az elmúlt negyven-ötven évben nem készültek el azok a meghatározó, nagy történelmi filmeposzok, amelyekre – az én véleményem szerint – szükség lett volna.

(…) Egy olyan gazdag történelmű ország, mint a miénk, sem Szent István királyról, Hunyadi Jánosról, Mátyás királyról nem készített igazi, látványos, szívhez-lélekhez szóló filmet” – idézi a portál a szerzőt.

Hegedűs Bálint
Fotó: mnf.hu

Hegedűs Bálint kijelentette, hogy aki történelmi filmet szeretne csinálni, nyitott kapukat dönget a filmalapnál. Szerinte két oka van annak, hogy ritkán vágnak bele ilyen filmbe a magyarok: sokba kerülnek, illetve az alkotók félnek az efféle témáktól. Bán János szerint viszont a pénz nem érv, hiszen más európai országok, például a csehek, lengyelek, albánok is előteremtik rá a forrásokat.

„A magyar kulturális életben kialakult egy végtelen erőteljes ellenérzés a magyar történelmi témák közül azok iránt, amelyek a magyarságot nem feltétlenül negatív színben, a szörnyű időszakokra koncentrálva mutatják be.

Mint hogyha félnénk bemutatni azt, hogy a mi történelmünkben igenis vannak dicsőséges és szép időszakok”

– fogalmazott Bán János, aki furcsállotta, hogy ez a hozzáállás átívelt a politikai rendszereken, sőt, mintha a szocializmus évtizedeiben több ilyen film készült volna. Az író kizártnak tartja, hogy évtizedek óta ne készülnének jó forgatókönyvek, és ne lenne rá pénz.

Hanczár János. Fotó: Médiaklikk

Az Óperencia című regénye alapján a pozsonyi csatáról filmtervet benyújtó, de kikosarazott Hanczár János író úgy vélte: a Magyar Nemzeti Filmalap alkalmatlan arra, hogy történelmi filmeket készítsen, illetve támogasson. Fölidézte: a filmalap történelmifilm-pályázatára 404 pályamű érkezett, de csak tizennégyet támogattak.

Hanczár azt is megjegyezte: a filmalapnál van öt olyan ember, köztük egy házaspár, akik több, mint száz megbízást kaptak az elmúlt években;

van, akinél a megrendelések összértéke már elérte a négymilliárd forintot.

Hegedűs Bálint visszautasította, hogy ne akarnának történelmi filmeket készíteni, és hogy személyi alapon dőlne el, kiknek a forgatókönyveit támogatják.

A PestiSrácok összefoglalója felidézi a műsor közben bejátszott, Vitézy László filmrendezővel készített interjúrészletet is, melyben Vitézy elmondta:

„Valójában a nemzet önbecsülésére, annak átérzésére van szüksége a magyaroknak. Valójában azt szeretnék, hogyha erről a nemzetről nemcsak rossz dolgokat mondanának: hogy kalandozott, és hogy tolvaj, és hogy a mai napig beszűkülten, tízmillióan itt élnek, miközben itt hősök vannak.

A magyar népnek kellenek a saját hősei!”

Vitézy László filmrendező. Fotó: Médiaklikk

Szerinte soha ennyi pénzt nem fordított filmgyártásra az állam, mint mostanában, ám más struktúrára lenne szükség, amelyben ezek a jelentős összegek másként hasznosulnak. Úgy vélte, a filmes apparátus már most is rendelkezésre áll Magyarországon a nyugati megrendelések miatt, ám művészekben, rendezőkben, operatőrökben és legfőképpen írókban komoly hiány van.

A Bán János–Hegedűs Bálint-vitát és a teljes műsort itt megtekinthetik az érdeklődők. Hogy az ominózus forgatókönyv mennyire foglalkoztatja az írástudó értelmiséget, az a közelmúltban megjelent, a humor és az irónia eszközeit sem nélkülöző publicisztikákban is jól tetten érhető.

Borítókép: Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása (1853) Forrás: Wikimedia

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!