Gyász

2018.12.19. 12:34

Elhunyt Grendel Lajos Kossuth-díjas szlovákiai magyar író

Termékeny íróként nem ugyanazt az utat járta be, mint a magyarországi újító irodalom.

Forrás: wikipedia

Hetvenévesen elhunyt Grendel Lajos Kossuth- és József Attila-díjas író, a szlovákiai magyar irodalmi élet egyik legtekintélyesebb vezéralakja. Szlovákiai magyar hírportálok szerint az írót súlyos betegség után kedd este érte a halál.

Grendel Lajos a magyar irodalom megújítója volt, akinek művei nemcsak a magyar, hanem a kortárs szlovák irodalom új nemzedékére is hatottak – hangsúlyozta Mészáros Sándor szerkesztő, a Kalligram Kiadó vezetője szerdán Grendel Lajosra emlékezve.

A Kalligram Kiadó vezetője elmondta, hogy az író első két könyve még novelláskötet volt: a Teniszlabda 1970-ben, a Hűtlenek 1979-ben jelent meg, majd az 1981-ben napvilágot látott Éleslövészet című regényével került be a köztudatba.

Az Éleslövészet című regényében a kisebbségi létezést, amelynek korábban tragikus és realista narratívája volt, felbontotta és – belevonva az abszurd és a groteszk elemeket – ironikus távlatból mutatta meg annak a csehszlovákiai magyar írónak a helyzetét, aki nem akart kisebbségi író lenni – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez a regény nagy sikert aratott Magyarországon, erős recepciója volt.

A Kossuth- és József Attila-díjas alkotó művei hatottak nemcsak a magyar, hanem a kortárs szlovák irodalom új nemzedékére is. Minden jelentősebb művét lefordították szlovák nyelvre, Grendel Lajost mind a két nyelvterületen tisztelték – mutatott rá.

Kiemelte, hogy a nagy műveltséggel rendelkező alkotó megírta a 20. század magyar irodalomtörténetét, de jó ismerője volt az angolszász irodalomnak is. Termékeny íróként nem ugyanazt az utat járta be, mint a magyarországi újító irodalom. Tradicionálisabb elbeszélésformákhoz nyúlt: New Hont-sorozatában például inkább a mikszáth-i hagyományhoz fordult – tette hozzá.

Három nagy író volt a mestere: Krúdy Gyula, Mészöly Miklós és Hrabal, akinek a mintáit szuverén módon ötvözte műveiben. Négy hét az élet című, 2011-ben megjelent regénye, amely a polgári hagyományok felporladásával néz szembe, tragikus pillanatban jelent meg. Ekkor kapott szélütést az író, aminek következtében elvesztette beszéd- és írásképességét. De nagyon szívós munkával ismét megtanult írni és beszélni – hangsúlyozta Mészáros Sándor, hozzátéve, hogy betegsége miatt a későbbiek során Grendel Lajos kevés közszereplést vállalt.

Utolsó művei tragikusabb hangvételűek voltak. Az utolsó pillanatig voltak tervei és az írás jelentette számára az egyetlen menedéket – hangoztatta Mészáros Sándor.

Grendel Lajos 1948. április 6-án született Léván, értelmiségi családban. A helyi magyar gimnáziumban érettségizett, 1966-tól a pozsonyi Komensky Egyetemen matematikát és fizikát hallgatott, majd szakot váltott, és 1973-ban magyar-angol szakon diplomázott.

Egyetemistaként a József Attila Ifjúsági Klub estjeit látogatta, első írása is a klub később betiltott lapjában, a Hangban jelent meg. 1970-ben az Irodalmi Szemle közölte első novelláját, Teniszlabda címmel. 1973-ban a Madách Könyvkiadó szerkesztője lett, 1979-ben pedig megjelent első novelláskötete, a Hűtlenek.

Írói pályája a nyolcvanas évek elejétől felfelé ívelt, regényeivel (Éleslövészet, Galeri, Áttételek) új fejezetet nyitott a szlovákiai magyar irodalomban. A magyar nyelvű eredetivel egy időben mindhárom kötet szlovákul is megjelent. Újító szemlélete megnyilvánult a Bőröndök tartalma című 1987-es novelláskötetében is.

1999-ben jelent meg nagysikerű regénye, a Tömegsír. Az ezt követő regényeiben (Nálunk, New Hontban és Mátyás király New Hontban) a nemzetiségi és a közép-európai létezés nehézségeit ironikus elemzéssel megvilágító előadásmódot használt.

A regények és novellák mellett Grendel Lajos esszéivel, tanulmányaival és glosszáival is jelentőset alkotott, az Elszigeteltség vagy egyetemesség (1991), a Rosszkedvem naplója (1992), a Hazám, Abszurdisztán (1998) írásaiban az anyanyelvi kultúrával, a szlovákiai magyar irodalmi hagyomány kérdéseivel, a kisebbségi irodalmak státuszával, az 1989 utáni társadalmi-politikai helyzettel foglalkozik.

Munkásságáért 1990-ben József Attila-, 1999-ben Kossuth-, 2006-ban Giuseppe Acerbi-, 2007-ben Márai Sándor-, 2011-ben Hazám-díjjal, 2005-ben a Szépírók Társasága díjával és Magyar Művészetért Díjjal jutalmazták, 2003-ben pedig a magyarok és a szlovákok közeledésének előmozdításában szerzett érdemeiért a legmagasabb szlovák állami díjat, a Pribina Kereszt első fokozatát is megkapta.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában