Ország-világ

2020.08.19. 11:33

Átadta Áder János a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend Középkeresztjeit

A magyar történelem egyik csodája, hogy a közös cél különleges rangra emelte a közös munkát – utalt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a hátországban feladatot teljesítők munkájára a köztársasági elnök szerdán az Országházban, a március 15-e alkalmából odaítélt Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend Középkeresztjének ünnepélyes átadásán.

Áder János kiemelte: minden magyar ember tudja, mi zajlott Pesten és Budán 1848. március 15-én, annak a napnak minden mozzanatából történelem lett; 1848. augusztus 19-ét azonban közel sem őrzi ilyen erős nemzeti emlékezet, pedig ekkor az Országgyűlésben a képviselők a haderőről készültek dönteni.

Az államfő kitért arra, hogy a sors különös fordulatából az ünnepélyes díjátadóra idén nem a megszokott napon, március 15-én kerül sor, hanem a következő nemzeti ünnep küszöbén – számolt be a Magyar Nemzet.

„Az elmúlt a hónapok nekünk nemcsak az átélt nehézségek miatt fontosak, de alkalmasak arra is, hogy kicsit másként gondoljunk mindarra, amit különben rendre március 15-én szoktunk ünnepelni. Hogy ne csak egyetlen napra figyeljünk. Hogy rácsodálkozzunk 1848-49 hatalmas teljesítményére, amely mindig több volt, mint hangzatos kiáltványok, pompás kokárdák vagy esőcseppek Kossuth kalapján” – jegyezte meg Áder János.

Emlékeztetett: Magyarországnak 1848 nyarán előbb volt országgyűlése Pesten, mint alkalmas, méltó épülete hozzá. Ekkor azonban mégis először történt meg, hogy a magyar országgyűlés küszöbét nem a megszokott rendi küldöttek lépték át, hanem választott képviselők. Azon a nyáron a megszerzett önrendelkezés és az áprilisi törvények jegyében először tartottak választásokat Magyarországon.

„Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy 1848-49 nemcsak lelkesítő, felszabadító forradalom, majd sok áldozatot követelő szabadságharc volt, hanem sokak, nagyon sokak elszánt, odaadó, verejtékes – ma már talán csak a történészek számára észrevehető – munkája” – mondta a köztársasági elnök.

Kifejtette, 1848-49 hősei között ott vannak mindazok, akik az új országgyűlésben megalkották a nemzeti önállóság törvényeit, akik nagyon rövid idő alatt a semmiből vadonatúj közigazgatást hívtak életre, nemzeti honvédsereget állítottak fel, akik saját közoktatást szerveztek, utakat építettek.

1848-49 története csordultig teli olyan emberi teljesítményekkel, amelyeken, még ennyi idő távlatából is, „megállhat a világ szeme”. És emberekkel, akik becsületes, elsőrangú munkával tették a dolgukat – fűzte hozzá Áder János.

A magyar történelem egyik csodája, hogy a közös cél különleges rangra emelte a közös munkát: megalkotni az új hazát, megteremteni annak szabad életét, önálló mindennapjait – emlékeztetett az államfő, hozzátéve: ezért lehetett az 1848-49-ben életre kelt, modern, polgári Magyarország a nemzet hatalmas, bámulatra méltó, közös alkotása, amely legfőbb vívmányaiban túlélte még a szabadságharc végzetes kimenetelét is.

Áder János szavai szerint 1848-49 minden tenni akaró nemzedéknek később is mindig példa és kapaszkodó volt. „Harminc esztendővel ezelőtt, amikor a régóta várt, demokratikus választás küszöbén az ország függetlenségét, önálló életét kellett megteremtenünk, nekünk is mintául, követendő például szolgált” – fűzte hozzá.

Nagy történelmi fordulatból egy emberöltő alatt legtöbbször csak egy, ha akad, de dolgozni, a ránk szabott munkát elvégezni, világraszólót alkotni, a saját talentumokból a közös perselybe dobni békeidőben sem kisebb kihívás – emelte ki az államfő, aki szerint ezúttal is csupa olyan életművet, olyan munkát, kiteljesített tehetséget, jelentős eredményt, sok évtizedes pályafutást, megérdemelt sikert lehet méltatni, amelyen „megáll a világ szeme”.

A nemzeti ünnep alkalmából kitüntetettek teljesítménye ugyanúgy gazdagítja az életünket, mint a történelmi hőstettek, az emlékké nemesült áldozatok, hiszen pontosan úgy tanítanak, gyógyítanak, fejlesztenek, szolgálnak, gyönyörködtetnek, kutatnak, szerveznek, szerkesztenek, ahogy tették ezt mindig a legjobbak – méltatta a díjazottakat Áder János.

Orbán Viktor miniszterelnöknek szerdán a rendkívüli európai uniós csúcson kell részt vennie, ezért az ünnepélyes díjátadón nem tudott jelen lenni. Az elismeréseket Áder János Kövér László házelnökkel együtt adta át.

Kossuth-díjat vehetett át:

Ács Margit József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas író, műkritikus, szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja;

Berczelly István Liszt Ferenc-díjas operaénekes, kiváló és érdemes művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja;

Dörner György színművész, kiváló és érdemes művész, az Újszínház ügyvezető igazgatója;

Erdélyi Tibor Erkel Ferenc-díjas táncművész, koreográfus, fafaragó népi iparművész, érdemes művész, a népművészet mestere, a Magyar Állami Népi Együttes örökös tagja;

Halmy Miklós Munkácsy Mihály-díjas festő-, szobrász- és grafikusművész;

Káel Csaba Nádasdy Kálmán-díjas rendező, érdemes művész, a Müpa vezérigazgatója;

Kepenyes Pál ötvös- és szobrászművész;

Kodolányi Gyula József Attila-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja;

Kolonits Klára Liszt Ferenc-díjas operaénekes;

Ladányi Andrea Liszt Ferenc- és Harangozó Gyula-díjas balettművész, koreográfus, érdemes művész, színész, rendező;

Lovas Ilona Ferenczy Noémi-díjas képző- és textilművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja;

Sárközi Mátyás József Attila-díjas író, kritikus, műfordító, szerkesztő;

Skardelli György építész; Solymosi Zoltán Harangozó Gyula-díjas táncművész;

Sunyovszky Sylvia Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész;

Szombathy Gyula Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész;

Várjon Dénes Liszt Ferenc-díjas zongoraművész.

A Kossuth-díjat megosztva kapják a Kaláka együttes tagjai Magyarország számára kivételesen értékes, öt évtizedes művészi pályafutásuk során egyedülálló közösségteremtő képességükkel több generációt megörvendeztető zenéjük, a magyar és világirodalom klasszikus, illetve kortárs szerzőinek megzenésített versei mellett dalokat és rajzfilmzenéket is magába foglaló sokszínű, műfaj- és stílusteremtő előadó-művészetük elismeréseként: Becze Gábor Kossuth-díjas előadóművész; Gryllus Dániel Kossuth-díjas előadóművész; Gryllus Vilmos Kossuth-díjas előadóművész; Radványi Balázs Kossuth-díjas előadóművész, zeneszerző.

Széchenyi-díjat vehetett át:

Berlász Melinda Szabolcsi Bence-díjas zenetörténész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Zenetudományi Intézetének nyugalmazott főmunkatársa;

Bitter István Batthyány-Strattmann László-díjas pszichiáter, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa;

Borhy László Rezső régész, ókortörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, a Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézete Ókori Régészeti Tanszékének egyetemi tanára;

Buday László orvos-biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének igazgatója, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Orvosi Vegytani, Molekuláris Bioló­giai és Patobiokémiai Intézetének egyetemi tanára;

Csiba László Mihály Batthyány-Strattmann László-díjas neu­rológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Neurológiai Társaság elnöke, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Általános Orvostudományi Kara Neurológiai Klinikájának egyetemi tanára;

Iglói Ferenc, a fizikai tudomány doktora, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének tudományos tanácsadója, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Intézete Elméleti Fizikai Tanszékének egyetemi tanára;

Kiss Gy. Csaba József Attila-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézete Művelődéstörténeti Tanszékének címzetes egyetemi tanára;

Pálfy Péter Pál matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora;

Simonyi Sándor gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ipari Professzora, a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára;

Szőnyi Tamás matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematikai Intézete Számítógéptudományi Tanszékének egyetemi tanára.

A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést vehette át:

BALOG ZOLTÁN református lelkész, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt minisztere részére a keresztény értékek, illetve a polgári, keresztény közösségek hazai és nemzetközi védelme iránt elhivatott, az emberi és kisebbségi jogok érvényesítésére is nagy hangsúlyt fektető, példaértékű közéleti tevékenysége elismeréseként;

BÍRÓ ZOLTÁN irodalomtörténész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum egykori főigazgatója, a Hitel című folyóirat alapító főszerkesztője részére a rendszerváltoztatás folyamatának előkészítésében, illetve a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum megalapításában és vezetésében vállalt kimagasló szerepe, valamint a XX. századi magyar irodalomtörténet szakértőjeként folytatott több évtizedes kutatói-oktatói munkája elismeréseként;

A Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést vehette át:

BÁCS TAMÁS egyiptológus, régész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Ókortudományi Intézetének igazgatója, Egyiptológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense részére az ókori egyiptomi Újbirodalom történetének, illetve építészeti és művészeti emlékeinek kutatásában elért eredményei, valamint jelentős oktatói, szakmai közéleti és publikációs tevékenysége elismeréseként;

FEKETE KÁROLY Batthyány-Strattmann László-díjas orvos, a Debreceni Egyetem professor emeritusa részére a traumatológia területén végzett, különösen a combnyaktörések kezelése, valamint a könyökízületek mozgásjavító műtéti eljárásának kidolgozása terén sikeres, nemzetközileg is elismert gyógyító- és kutatómunkája elismeréseként;

FRANK SPENGLER, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodájának vezetője részére a magyar-német kapcsolatok fejlesztése, valamint Magyarország külföldi jó hírnevének erősítése iránt elkötelezett, kiemelkedő tevékenysége elismeréseként;

GÁSPÁR ZSOLT Széchenyi-díjas építőmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa részére a mechanika kutatása és oktatása területén folytatott fél évszázados, tudományos szempontból is iskolateremtő pályafutása elismeréseként;

KOLTAY GÁBOR Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész részére a magyar történelem számos jelentős eseményét és személyiségét megörökítő alkotásai, jelentős dokumentumfilm-rendezői pályája, valamint színházigazgatói, írói és könyvkiadói tevékenysége elismeréseként;

KUN MIKLÓS Széchenyi-díjas történész, professor emeritus részére több évtizeden át kimagasló színvonalon végzett kutatói-oktatói munkája, valamint a hallgatóság és a média érdeklődését egyaránt felkeltő, a XX. század történelmének fehér foltjait izgalmasan és közérthetően feltáró előadói tevékenysége elismeréseként;

SZABÓ GÁBOR fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Intézete Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének egyetemi tanára, volt rektora részére a Szegedi Tudományegyetem rektoraként végzett kimagasló színvonalú munkája, valamint nemzetközileg is elismert kutatói-oktatói, illetve sikeres tudományszervezői tevékenysége elismeréseként;

TAKARÓ ANDRÁS, a Kiskunlacházi Református Egyházközség lelkipásztora, a Délpesti Református Egyházmegye esperese, a Dunamelléki Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője, a Szent György Lovagrend nagypriorja részére a Délpesti Református Egyházmegye életének irányításában végzett odaadó munkája, valamint a keresztyén nemzeti értékek iránt elkötelezett közéleti tevékenysége elismeréseként;

WARVASOVSZKY TIHAMÉR, az Állami Számvevőszék alelnöke, Székesfehérvár volt polgármestere részére az Állami Számvevőszék szervezeti és szakmai megújításában betöltött fontos szerepe, valamint Székesfehérvár város infrastrukturális és kulturális fejlesztését szolgáló, eredményes településvezetői munkája elismeréseként;

KÓNYA ISTVÁN, a Kúria elnökhelyettese részére, több évtizedes jogászi pályafutása során többek között a jogos védelem új szabályrendjének megalkotása és alkalmazása terén elért eredményei, valamint büntetőjogászok nemzedékeinek szakmai fejlődését elősegítő publikációs tevékenysége elismeréseként;

LISZKAY GÁBOR jogász, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány alapítója részére, a keresztény, nemzeti, polgári értékrendet képviselő hazai sajtóorgánumok kialakításában és vezetésében vállalt kiemelkedő szerepe elismeréseként;

OROSZ ILDIKÓ, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke részére, a kárpátaljai magyar felsőoktatás területén végzett több évtizedes, kiemelkedő színvonalú munkája, valamint odaadó kultúra- és közösségszervező tevékenysége elismeréseként.

Borítókép: Áder János köztársasági elnök beszédet mond a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának emlékére az Országház kupolacsarnokában 2020. augusztus 19-én

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!