Keringő

Ha Kondás Elemért nem szerződteti korábban a Vasas, talán fogadni is mertem volna, hogy Supka Attila lesz Kuttor Attila utódja az újonc angyalföldiek kispadján. Annyira kézenfekvő lett volna: őt kirúgták Mezőkövesdről, a helyére a piros-kékektől menesztett Kuttor Attila ment, ő mehetett volna a Fáy utcába, és minden rendben lenne, senki sem bánkódhatna munkanélküliként.

Akik járatosak a magyar labdarúgás közelmúltjában, azok tudják, ez egyáltalán nem lázálom, előfordult már ilyen eset. A Mol Fehérvár Márton Gábornak, az MTK pedig Michael Borisnak köszönte meg idő előtt a munkát, majd kölcsönösen lecsaptak a másiknál az éppen kialakult helyzet megoldására alkalmatlannak ítélt szakemberre, azaz Márton Gábor hamarosan az MTK, Michael Boris pedig a fehérváriak csapatát irányíthatta.

 Az élvonalban a Vasas, a Mezőkövesd és a Debrecen vezetői fejezték ki nagyon gyorsan és drasztikusan az elégedetlenségüket a szakmai munkával, és ugyanez történt Budafokon, ahol Csizmadia Csabát Mátyus János váltotta, majd Diósgyőrött Kuznyecov Szergejé lett a kispad augusztus végén. Ez a legérdekesebb történet, hiszen a DVTK annak a Dragan Vukmirnak kötött útilaput a talpára, aki a tavasz derekán morálisan igencsak megkérdőjelezhető módon került a vetélytárs Szegedtől Miskolcra, és akiről a többségi tulajdonos még a nyáron is azt mondta, hosszú távon képzelik el vele a jövőt, ő az az edző, aki taktikailag és erőnlétileg is fel tudja építeni az új, sikeres csapatot.

Vezetőedzőnek lenni tényleg nem nyugdíjas állás. Az viszont feltűnő, hogy különösen az élvonalban mennyire belterjessé vált a szakma, ugyanazok a nevek forognak, aki itt és ott is megbukott, az minden további nélkül felbukkan emitt vagy amott, és ha meg is jelenik olykor egy-egy új arc, mint például Artner Tamásé, Márton Gáboré vagy Feczkó Tamásé, zömmel hamar el is tűnik. Ez az igazi edzőkeringő, a jelek szerint nemcsak a játékosok, hanem az edzők között is csekély a bizalom a fiatalok iránt, s ha meg is kapják a lehetőséget, akkor a türelem kevés. És persze az adott klubvezetők szemrebbenés nélkül lépnek túl rajtuk, és tesznek hitet a legkomolyabb arccal az új szakember mellett, beszélnek hosszú távról, az építkezés fontosságáról, jövőképről, holott mindenki tudja, ez csak duma, mindez feledésbe merül néhány gyengébb eredmény után. És minden kezdődik elölről.