Így járja Európát kutyájával a lukácsházi youtuber lány – Diadal mindenki szívét elrabolja

A 24 éves Szeifer Diána rendkívül színes egyéniség. A lukácsházi lány szeret fotózni, videózni, youtuberkedni. Emellett fut, túrázik és ha teheti utazik. Mindegyik tevékenységet magyar agarával, Diadallal, teljes nevén Szársomlyó-hegyi Diadallal teszi, akivel a Dog-Dancing nevű sportot is űzik. Kiegészítésként magántanárhoz jár táncolni, február óta salsázik is. Diadallal járják Európát, rengeteg helyen tartanak előadást és versenyeznek. Magyarország területein van a legtöbb performanszuk, de versenyezni Ausztriába és Szlovákiába is járnak. Terveik közt szerepel Németország és Olaszország is, Erdélyben pedig a vadásznapon agár futtatási bemutatón vettek részt.

Dia elárulta nekünk, hogy a kutyázás előtt is több minden érdekelte, például évekig lovagolt. Arra, hogy kimozduljon csigaházából, a kutyák ösztönözték leginkább.

Mikor kezdtél el kutyákkal foglalkozni?

Mikor a terrier keverékünk Totó 1 éves volt (2009 vége – 2010 eleje) az Eursporton adták az Incredible Dogs Challenget, ami egy több kutyás sportot felölelő rendezvény volt, elkezdtem kipróbálni, megtanítani a trükköket amiket ott láttam neki.

Innen körülbelül nem is volt megállás.

Nagyon egyedi a youtube csatornád, nem nagyon láttam még olyat aki ilyen tartalmat gyárt. Mikor kezdted el a videózást és miért?

A kutyáinkról készített videókat 8 éve kezdtem el vagdosni, lovas illetve kutyás rendezvényekről 6 éve töltök fel videókat a youtubera, 4 éve viszem a Document Your life sorozatot és 2017. augusztusában töltöttem fel az első “vlog” videómat, mely az Erdélyi kiruccanásunkról szólt.

Mit kell tudni a Document Your Life sorozatról?

A projectet Lauren, egy holland lány indította el, hogy tegyen az ő szellemi egészségéért, és a project erről is szól. Minden hónapban készíteni egy rövid videót, amiben megörökítjük a boldog pillanatokat az adott időszakra vonatkozólag.Világ szerte nagyon sokan vezetik a maguk kis Document Your Life projectjét, és hosszas hónapok gondolkodása után 2014 júliusában és is elkészítettem az első videómat. Azóta se hagytam ki egyet sem, és nekem is rengeteget segített abban, hogy minél több helyre menjek, minél több mindent próbáljak ki, illetve, hogy minél jobban tudjam ezeket a dolgokat dokumentálni, úgy, hogy közben meg is élem minden pillanatukat.

Jelenleg 51 videónál tartok, és nem szándékozom abbahagyni. Néha neki is állok visszanézni őket, és mindig nagyon jó érzés.

Folyamatosan részt veszel a youtuber találkozókon, ahol a Vas megyei videósokkal találkoztok. Miért tartod fontosnak, hogy mindig megjelenj ezeken az eseményeken?

Nem nagyon ismertem a környékbeli youtubereket addig, amíg el nem indult ez a kezdeményezés. Valahogy ezek az találkozók mindig újabb lendületet, ötleteket adnak ahhoz, hogy folytassam a videózást, illetve milyen irányba tegyem azt. Továbbá Dali megkapja a napi szeretet adagját mindig.

Az egyik ilyen találkozón elhangzott, hogy gondolkoztál azon, hogy angolul is elkezdj egy új csatornát. Ez még mindig tervben van? Miért gondoltál erre?

Igen tervben van, az intro és az első videó hanganyaga már el is készült, de maga a csatorna beindítása még várat magára addig, míg nem lesz elég anyagom hozzá.

Úgy gondoltam, ha már beszélek, és merek is beszélni angolul, akkor megpróbálom szélesebb körnek prezentálni a mondani, illetve inkább a mutatni valóm. Magyarországon elég kis réteg a “kutyával túrázók” csoportja, és gondoltam a külföldi kutyásokat is érdekelhetik az osztrák, illetve a magyar kirándulóhelyek és az azokkal kapcsolatos tudnivalók.

Diadal előtt is volt egy agarad. Miért pont ezt a fajtát választottad a versenyekhez és az előadásokhoz?

Az tudni kell, hogy én nem a sporthoz választok kutyát. Ha Dali nem szerette volna a trükktanulást, valószínűleg teljesen mást csinálnánk ma. Így volt ez a Hunorral is.

Első szívdobbanásom az agarak felé egy Animal Planetes műsor volt, a 101 nagykutya, amiben a whippettről mutattak egy extra lassítást futás közben. Akkori lóbolond énem meglátta azt a kecsességet, amit a lovakban. Így hát elhatároztam, hogy márpedig nekem agaram lesz és pont.

A sors úgy hozta, hogy Hunor a magyar agár lett az első agaram. Akivel rengeteg mindent tanultam és még inkább szerelmese lettem annak a hatalmas és ősi erőnek ami bennük zubog.

Mennyire nehéz betanítani őket?

Az agár önálló döntéshozatalra kitenyésztett fajta. Nem kellett soha, évezredek alatt az emberrel együt dolgoznia, mint mondjuk a juhászkutyának, akinek a juhász minden jelére figyelnie kellett.

Éppen ezért végtelenül makacsak, és megvan a saját elképzelésük a világról. Sokan azt hiszik buta kutyák, pedig ez egyáltalán nem így van, csak kell hozzájuk egyfajta humorérzék.

Ha az ember megtalálja a kellő motivációt – ugyanis őket csak és kizárólag pozitív megerősítéssel lehet tanítani – akkor viszonylag lassan de biztosan tanulnak, és szeretik is. Legalább is két agárnyi tapasztalatom ezt mutatja.

Kellő kitartással és türelemmel bármilyen kutya tanítható.