Nappaliból étterem lett egy estére

A világ sok országában, néhány éve Magyarországon is hódít a Restaurant Day mozgalom: évente négy alkalommal vállalkozó kedvű lakástulajdonosok étteremmé rendezhetik át az otthonukat, és abban vendégeket fogadhatnak.

Naná, hogy szombathelyiek – Nagy Judit (Juci) és Rácz Kornélia (Nelli) – is regisztráltak a legutóbb november 18-ra meghirdetett alkalomra. Mondhatni, rutinosan álltak neki a szervezésnek: tavaly harminc-negyven barátjukat, ismerősüket hívták meg a „Kócsmába”, óriási sikerük volt. A társaság idén ismét fakanalat ragadott, és főzött. Kócsma, ahol JátsszMa!, így egészítették ki a meghívóban a lakásétterem nevét – az ételek mellé társasjátékokat is kínáltak, és a ’80-as, ’90-es évek zenéit. Aki csak megfordult aznap este Juci Szövő utcai házában, egyetért: örök élmény marad a lakásétterem.

- A ház, a kert szinte adja magát, hogy társasági események történjenek: lakásműhelyeket, bütyköléseket korábban is szerveztem. Aztán találtam a neten egy oldalt a Restaurant Dayről, megtetszett az ötlet, bár a főzőcskézés sem új keletű dolog nálunk. Nellivel voltak már hasonló spontán megmozdulásaink – mondja Juci, és hozzáteszi: a főzés nekik tényleg nem teher, inkább gasztrokaland, és mivel szeretnek másokat etetni, belevágtak a lakásétterembe.

- Főztünk, ettünk, nevettünk – így summázzák az emlékezetes november 18-ai estét. Tavaly még „meg kellett fűzniük néhány elvetemült embert” a főzésre, idén Nelli vállalta, hogy szűzérméket készít cideres almaszószban. Juci fagyasztója tele volt szarvashússal: hogy fogyjon, kitalálta, legyen szarvaspörkölt is dödöllével. A kakasherepörköltet Bíró Zoltán vállalta – a kakas- helyett végül kalandos módon pulykaherét készített, volt, aki kimondottan emiatt érkezett. A negyedik főfogással – vegetáriánus ragu, tökmagolajos vegyes salátával – Kapy Anita azokra gondolt, akik nem esznek húst. A répatortára és a vaníliasodóra Bognár Brigitta jelentkezett. A malacpofa Rónai Gábor jóvoltából egyenesen Kaposvárról érkezett, az is nagyon népszerű volt.

Juci és Nelli október közepén kezdték a szervezést: kigondolták a menüt, előkalkulációt csináltak, hogy lássák, mi mennyibe kerül. Kiszámolták azt is, hogy hány darab székre, asztalra, evőeszközre, tányérra, pohárra lesz szükség, ha körülbelül ötven embert szeretnének jóllakatni a háznak abban a részében, amit Juci most nem használ. Meghirdették az eseményt a Facebookon, és abban bíztak, hogy szájhagyomány útján is terjed a híre. A bevásárlás az utolsó hétre maradt. Az már tavaly kiderült – mondják -, hogy tudnak együtt dolgozni, csak azt kellett tisztázniuk, kinek mi lesz a feladata. Barátaik, gyerekeik jelentkeztek a felszolgálásra, és akadtak önkéntes konyhalányaik is. November 18-án, szombaton délelőtt kezdték a főzést, minden fogás a helyszínen sült, főtt. A szarvas bográcsban az udvaron, a malacpofa a tűzhelyen rotyogott, csakúgy, mint a szűzérme. A herét szerezték be legutoljára, de az is tálalásra készen állt a 16 órai kezdésre.

- Akkor leeresztettük a függönyöket, és turnusokban fogadtuk a vendégeket. Ki-ki leadta a rendelést a választott ételre, amit a „pincéreink” szolgáltak fel. Örültünk, hogy egyik fogás sem kapott negatív kritikát, pozitívat annál inkább. Wiktora Krisztián jóvoltából pedig zsenge ifjúkorunk zenéi szóltak egész este – meséli Juci és Nelli.

Este 10-ig tervezték, hogy éttermesdit játszanak és társasoznak, ehhez képest hajnali 3 lett, mire „megváltották a világot”. Nelli szerint Juci házának miliője eleve fogva tartja a belépőket, azon a két héttel ezelőtti szombaton pedig különösképpen jól érezte magát mindenki.

Tavaszra folytatást ígérnek a hobbiszakácsok: ha az idő engedi, jó játékot, kötetlen pikniket a hátsó kertbe.