hogy került a kezükbe a zsák?

2018.03.18. 09:33

Sándor, József, Benedek – zsákban hoznak meleget? – Az idei szállítással egy kissé megkésnek a meleghozók

Különös, mégis így van: a huszonegyedik századi szülők rendszeresen felkeresik ötleteikkel a Magyar Tudományos Akadémiát; udvarias leveleikben azt kérik, hogy engedélyezzenek új, addig nem használt, de talán mégis anyakönyvezhető neveket, az MTA pedig minden évben engedelmeskedik, összeül, hogy egy ötfős testület tanácskozzék és döntsön.

Pósfai Péter 

Az elmúlt évi határozat szerint már választhatunk fiainknak egészen különös neveket is, úgy, mint Barakony, Dzsamal, Dzsasztin, Euszták, Fernándó, Hannibál, Krizosztom, Modesztusz, Malakiás, Polikárp, Raúf, Tullió, Vérbulcsú, Vitályos, vagy éppen Zuriel. Vajon, miért van az, hogy egy modern családban meglehetősen szokatlan a fiúgyermeket Sándornak, Józsefnek vagy éppen Benedeknek nevezni? Valaha ezek a nevek nagyon népszerűek voltak.

De vajon hogy került a kezükbe a zsák?

Március idusán, íme, három „ősi”, nevezetes névnap is van a klasszikus kalendáriumban: régimódi nevek ezek, Sándoré, Józsefé és Benedeké, akik a hiedelmek szerint „zsákban hozzák a meleget”. A legelső a sorban Sándor. A görög Alexandrosznak megfelelő név eredendően azt jelenti: „a férfiakat megóvó ember”. Sándort követi a héber eredetű József – e név jelentése egy bátor imádság: „Isten gyarapítson!”. E sorban leghátul kullog Benedek, a latin „benedictus”, vagyis „áldott” jelentésű szóból eredeztethető. E három klasszikus férfinép hordozói kellene, hogy a népi hiedelem szerint elhozzák közénk a hőn áhított kikeletet. De vajon hogy került a kezükbe a zsák?

A tél és a tavasz fordulóját magyarázó, meglehetősen gyermeteg történet háttéralakja Szent Péter volt, aki nem hallgathatta tovább a vacogó emberek fohászait, ezért aztán kerített egy jókora zsákot, egy jóságos mozdulattal feltöltötte napmeleggel, majd megbízott egy bizonyos Sándort, hogy vigye le a Földre. A zsák a veretes történet szerint annyira felmelegítette a cipekedő hátát, hogy kénytelen volt megállni egy Tejút-menti kocsmánál, hogy ott lehűtse magát. A pihenő hosszúra sikeredett, ezért Szent Péter egy másik jótevőt, Józsefet győzte meg, hogy ő is fogjon meg egy meleggel töltött zsákot, keresse meg Sándort, és szállítsák le a meleget, mert az emberek már igen türelmetlenek. Sajnos Sándor után József, majd később Benedek is az ivóban maradt… Mit tehetett a mennyek kapujának őrzője? Elveszítve a türelmét, ostorral küldte le az italozók után Mátyást, hogy tegyen rendet. Ő végre is hajtotta a feladatot, kikergette a kocsmából a három, léha melegfelelőst, és lezavarta őket a Földre. Ettől kezdve valóban megjött a tavasz, Mátyás pedig az emberektől elnyerte a „Jégtörő” jelzőt .

Nos, az idén úgy tűnik, a három „meleg-hozó” alaposan eltévedt, havat, hideget hoztak, így csak reménykedhetünk a tavasz érkezésében. Ahogy ezt a vers is jósolja: Sándor napján megszakad a tél,/József napján eltűnik a szél,/Zsákban Benedek/Hoz majd meleget,/Nincs több fázás, boldog, aki él…

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában