Bodzavirágból mindenki itala- Májusban indult a begyűjtés

Utak mente, árokpartok, patakpartok környéke, erdő széle, kertek vége mindig is tele volt bodzával, amely Magyarországon őshonos, és amelyet nem igazán tartottak az elmúlt évszázadokban értékes növénynek. Andersen meséjében Bodza anyó a jóság maga, az Őrségben viszont a bodzafát az ördög fájának tartották. Felhasználása során elsősorban gyógyteaként volt ismert, együtt számos más, vadon megtermő növénnyel. Ma

viszont már léteznek telepített bodzaültetvények is, Vas megyében például Bucsu környékén, ahol a szétterülő, hatalmasra megnövő bokrok helyett zömök, rövid törzsű fákon nő a bodza virága, illetve termése, amit így betakarítani is könnyebb.

Talán özönnövény mivolta miatt nem becsülték nálunk sokáig eléggé, nem így Erdélyben, ahonnét kultusza hozzánk is átterjedt, a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején. Elsősorban a virágából készült friss italként, vagy szörpként, miközben gyógyteaként való fogyasztása is megmaradt.

A magyar gasztronómiában nem nagyon épült be a bodza, kivétel talán az inkább kuriózumként fogyasztott, palacsintatésztába mártott, forró olajban hirtelen kisütött bodzavirág – és természetesen megjelent édességek ízesítőjeként is, fagylaltok, sütemények, krémek ízanyagaként. Készül méz is bodzából, de ez általában nem tiszta bodzaméz, hanem bodzával ízesített valamilyen más virágméz, illetve találhatunk recepteket is a neten, amelyek alapján egészen sűrű, mézhez hasonló szirupot főzhetünk cukorból, bodzavirágból és citromból, amit a juharszirup mintájára használhatunk fel, s valószínűleg a bodzamézhelyett helyesebb lenne a bodzaszirup elnevezést használni.

Már javában szedhető

A bodza virágzásának ideje jellemzően május, bár az idén valamivel korábban virágzott, már javában szedhető. Szedésénél érdemes néhány dologra odafigyelni, olyasmire is, ami nem tartozik közvetlenül a művelethez: például a kullancsokra. A bodza jellemzően kevéssé gondozott, természetes környezetben szedhető, alatta, körülötte aljnövényzet van, ott feltehetően kullancs is rejtőzik. Bodzaszedés után ezért vizsgáljuk át magunkat. Ha már itt tartunk: vannak bokrok, amelyeken sok kis apró bogár mássza meg a virágzatot, ezekről a bokrokról lehetőleg ne szedjünk; vagy ha mégis,figyelmesen rázogassuk le avirágokat. Ne szedjünk forgalmas utak mellett lévő bokrokról sem, mert hiába mossuk meg a virágokat, a megtapadó szennyeződést nem tudjuk biztonságosan eltávolítani. Eső után sem jó bodzát szedni, egyrészt vizesek leszünk, másrészt az esőzés kiveri a virágzatból a pollent, ami által csökken a virág élvezeti értéke. Egy frissen nyílt, pompás virágzatból készült bodzaitalnak, szörpnek egészen más íze van, mint egy eső által kimosott, vagy éppen a virágzás vége felé járó bodzának.

Bodzaital és bödzaszörp

Ha rendelkezésünkre áll a szükséges mennyiségű virág, beszerezhetjük a többi hozzávalót is, a frissen elfogyasztandó bodzaital, illetve a télire is eltehető bodzaszörphöz szükséges alapanyagok lényegében nem különböznek egymástól: a virág mellett cukorra és citromra lesz elsősorban szükségünk, esetleg egy kis mentalevélre. Az elkészítés és a tartósítás módja többféle: a szörp eleve több cukorral készül, felforraljuk és készen kapható tartósítószert is tehetünk bele. A bodzaital könnyebb, üdítőbb, de még ha hűtőben tároljuk is – mivel hidegen készül – néhány nap után enyhén erjedésnek indul, és már nem igazán élvezhető. Ebből következik, hogy mindig csak annyi virágot szedjünk le, amennyiből egy adagnyi italt elfogyaszt a család. Kapható a boltokban is bodzaszörp, de figyeljünk oda, hogy a címkén „bodzavirág ízű szörp” a felirat, vagy valódi bodzaszörppel van dolgunk. Ez utóbbi egyébként jóval többe kerül. ká