Mi is sokat tehetünk a Földért

Kedden volt a Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap, ilyenkor világszerte felhívják a figyelmet arra, hogy veszélyben van a bolygónk a klímaváltozás miatt. Gond van, ez már régóta nem kérdés. 1992-ben arra figyelmeztettek tudósok, hogy a globális felmelegedésre elsősorban nem az egyre melegedő éghajlat fog bizonyítékul szolgálni, hanem a rendkívüli időjárási jelenségek gyakoribbá válása. Azt, hogy ez mennyire így van, az elmúlt években Vas megyében is megtapasztalhattuk. 2007-ben az ENSZ klímaváltozással foglalkozó nemzetközi szakértői testülete megállapította, hogy a globális felmelegedés ténye nem vonható kétségbe, és elsősorban az emberi tevékenység eredménye. A 2015-ös párizsi klímacsúcson részt vevő 195 ország elfogadta a klímavédelmi megállapodást, amelyben kötelezik magukat a légkör felmelegedése elleni küzdelemre. 2017-ben Bonnban folytatódtak a tárgyalások, idén decemberben pedig a lengyelországi Katovice lesz a helyszíne az ENSZ klímakonferenciájának, amely sorrendben a 24. lesz. A WHO 2017-es statisztikái szerint várhatóan 2030 és 2050 között évente 250 ezer ember halála lesz köthető a klímaváltozáshoz, és bár ennek nagy része a fejlődő országokból kerül majd ki, a légszennyezettség és a stressz miatt fokozott veszélyben vannak a fejlett országok lakói is.

Az emberi tevékenység különféle gázokat juttat a légkörbe, amelyek nem engedik meg a hősugárzás kijutását a világűrbe. Az egyik legnagyobb probléma a szén-dioxiddal van. Míg az ipari termelés előtt 280 ppm (az egész milliomodrésze) volt a mennyisége a légkörben, most nagyjából 375 ppm. A számítások szerint a sarkok körüli felmelegedés a 10 °C-ot is elérheti, ha 400 ppm lesz a szén-dioxid részaránya a légkörben, ettől pedig már nem vagyunk túl messze, mivel évente 1-1.5 ppm értékkel nő a mennyisége.

Felvetődik persze a kérdés, hogy mi magunk mit tudunk tenni a folyamat lelassítása érdekében. Dr. Gutay Zoltán, egy alternatív energiatermelő rendszerekkel foglalkozó cég szakértője szerint mi magunk is sokat tehetünk a Földért, és kell is tennünk, mivel a bolygó valóban az utolsó óráit éli, ha nem változtatunk. A szakértő tapasztalata szerint az elmúlt tíz évben a szakszerű tájékoztatás és a kényszer egyaránt a megújuló energiaforrások felé terelték az embereket. Előbbi a környezettudatosság miatt, utóbbi pedig a költséghatékonyság okán veszi rá az embereket arra, hogy lehetőség szerint napelemmel, napkollektorral és hőszivattyúval szereljék fel házaikat. Ami komoly lökést adhatna az alternatív energiaforrások elterjedésének, a támogatási rendszer egyszerűsödése lenne dr. Gutay Zoltán szerint. Igaz, hogy nullaszázalékos hitel a megújuló energiákat érintő beruházásokra – tízszázalékos önerővel – már most is felvehető úgy, hogy mindössze egy keresetigazolás kell hozzá, fedezetre sincs szükség, ám a kérelem benyújtásának bonyolultsága sokszor elriasztja az átlagembert. Az energiaspórolás szükségességének egyébként vannak más jelei is. Egyrészt idén januártól csak azok az épületek kapják meg a használatbavételi engedélyt, amelyek szigetelése megfelelő, másrészt az új minőségbiztosítási rendszerben a 250 főnél több embert foglalkoztató cégek kötelesek energetikust alkalmazni – fogalmazott a szakember.

A megújuló energiaforrások használata összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogja vissza az emberiség fejlődését. Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz) használatával, nem okoznak olyan káros hatásokat, mint az üvegházhatás, a levegő- vagy a vízszennyezés. Magyarországnak még van hova fejlődni ezen a téren, de az elmúlt években már szemmel látható a javulás. Az Európai Unió 2009-es irányelve alapján hazánk 2020-ra energiatermelésének majdnem 15 százalékát fogja megújuló forrásból fedezni.