Bécsi fiákeres magyar stílusban

Amikor 1885 májusában egy práterbeli ünnepségen először hangzott el fiákeresek dala, a bécsi fiákernek már csaknem kétszáz éves múltja volt. A jármű Európa több városában is használt és ismert bérkocsi, de a bécsiek úgy tekintenek rá, mint városuk specialitására. Ez az osztrák főváros büszkesége, a kulturális örökség részeként tartják számon.

Igazi bécsi gyerek vagyok

A Wiener Fiakerliedet – Gustav Pick szerzeményét – a fentebb említett rendezvényen Alexander Girardi adta elő. A dalt „bécsi nyelven” („wienerisch”) énekelték, a szövegben pedig többször elhangzott az „bin an aecht’s Weanakind” (igazi bécsi gyerek vagyok) kifejezés is. Nos, nézzük meg, kik ők! A zeneszerzőt és szövegírót mi nyugodtan hívhatjuk Pick Gusztávnak is. Édesapja Sitkén, édesanyja Kőszegen, ő maga pedig Rohoncon született és ott is nőtt fel. Huszonhárom éves volt, amikor szüleivel Bécsbe költözött, ahol kereskedőként, majd banktisztviselőként dolgozott.

Alexander Girardi már második generációs „osztrák”. Ahogy a neve is mutatja, félig olasz. Cortina di Ampezzóból származó apja lakatosként került Stájer országba. Ő maga is lakatosnak tanult, de végül operettszínész lett. 1885-ben a Theater an der Wien tagja volt. Nevét a zsirardikalap is ismertté tette.

A „Fiakerlied” – amely igazi bécsi dal, zsidó és magyar motívumokkal – gyorsan népszerű lett. Városi népdallá vált, amelyet több változatban is énekeltek. A szövegéből egyebek mellett azt is megtudhatjuk, hogy a fiákeresek között magyar származásúak is voltak. Pick és Girardi a gyökereikkel együtt számítottak „igazi bécsinek”.

Pick a bécsi zsidó értelmiség tehetősebb rétegéhez tartozott. Édesanyja, Charlotte a Kőszegen zsinagógát építő és szociális intézményeket alapító Schey Fülöp bárónak volt a testvére. A Bécsbe költözéssel a családnak csupán az állandó lakhelye változott meg. Kőszegi és rohonci kapcsolataikat, érdekeltségeiket továbbra is fenntartották. Hoszszabb-rövidebb időszakot ott is töltöttek. Charlotte Kőszegen halt meg 1884-ben, de Bécsben temették el. Pick és fiai még az 1900-as évek elején is támogatták a rohonci iskola növendékeit. A kisebbik fiú, Rudolf festőművész lett. Révész Imre köréhez tartozott. Viszonylag fiatalon, 1915-ben halt meg.

Szent Fiacrius kétfogatúja

A fiáker kétfogatú bérkocsi. A nevét hallva, legalább gondolatban tegyünk egy utazást Európában. A névadó – ha csak közvetve is – Szent Fiacrius ír szerzetes. Ő a hagyomány szerint valóban sokat utazott, de ilyen járművön sohasem ült. A VII. században élt, és Írországból gyalogosan indult zarándokútra. Galliáig, a mostani Franciaországig jutott, ahol megtelepedett. Csodák sora kapcsolódik a nevéhez. Ahol a botjával a földet megérintette, ott virágok nőttek. A kertészek védőszentjévé vált. Párizsban egy utcát és egy szállodát is elneveztek róla. Többen úgy gondolják, hogy valamikor az 1600- as években a szálloda készíttette el azt a kocsit, amit később fiákernek neveztek el. Fiacrius egy idő után már a bérkocsisok sőt a taxisok patrónusa lett. Ünnepe augusztus 30-án van, a bécsi fiákeres misét is ezen a napon tartják. A fiáker a kényelmet, a jólétet és a boldog békeidőket idézi. Valóban a múlt századforduló időszaka az, amikor Párizstól Lembergig, a nagyobb városokban mindenhol találkozhattunk volna vele. A motorizáció később sok helyről kiszorította.

Fiákeren kevesen ültek közülünk. A bécsi dal helyett is inkább a pestit dúdolgatjuk, azt amelyik arról szól, hogy mennyire szeretnénk egy fess fiákeren végighajtani a Stefánián. „Langyos esti szél a fülembe súg. / Ragyoghat napsugár, / Ragyoghat holdsugár, /Egy szép fiákeren vidám a nyár.”