hétvége

2018.07.15. 11:30

Üdvözlet Niczkyfalváról

Nick, Niczky, Niczkyfalva. Csupán játék a szavakkal, vagy a három dolognak valóban van köze egymáshoz? Azok tippelnek jól, akik az utóbbi lehetőséget választják.

Orbán Róbert

Kutak Niczkyfalván. A település jelképei Fotók: Orbán Róbert

Magyarország egyik legrégibb történelmi famíliája a Niczky. Valaha a Ják nemzetségből szakadtak ki, családfájukat az első királyaink koráig tudják vissza­vezetni. A vasi Nick és a Temes megyei Niczkyfalva neve egy­aránt ehhez a családhoz kapcsolódik. A két község akár testvér­település is lehetne, bár létrejöttük, „születésük” között év­századok teltek el. Nick már az Árpád-korban létezett, Niczky­falva az 1700-as évek végén települt.

Kutak Niczkyfalván. A település jelképei Fotók: Orbán Róbert

A Bánát vidékének népessége a török időszak végére erősen megfogyatkozott. A felszabadult területek új tulajdonosai olyanok lettek, akik feltétlen udvarhűségükről voltak ismertek. Közéjük tartozott Niczky Kristóf is, aki 1725-ben Sümegen született és 1787-ben Budán halt meg. A középiskolát Kőszegen végezte. Az egyik legrégibb magyarországi emléktáblát 1780-ban neki állították. A tábla Kőszegen az egykori „bencés székház” falán ma is látható. Niczky 1765-ben érdemeiért grófi rangot kapott. Szerepet vállalt Temes vármegye újjászervezésében. Ő volt az „újjáalakult” megye első főispánja. A Bánát betelepítése több hullámban és szervezetten történt. A fő törekvés az volt, hogy az újonnan érkezett lakosság lehetőleg német anyanyelvű és katolikus legyen. Ez a cél nem teljesült teljes egészében, bár az újonnan érkezettek többsége valóban német volt, a vidék a XIX. század elejére soknemzetiségű területté vált. Az itteniek három-négy nyelven beszéltek, németül, magyarul, románul és esetleg szerbül is.

Ők is Niczkyfalván éltek

A Bánát tarkaságára jellemző, hogy vannak ott olyan falvak is, ahol bolgárok, csehek vagy szlovákok élnek.

Arra a területre, ahol a középkorban Kutas falu állt, Niczky közreműködésével Elzászból, Lotaringiából és Németország más vidékeiről érkeztek a lakosok. Az új falu a Niczkydorf, Niczkyfalva nevet kapta. Az ilyen névadás nem volt egyedülálló. Több más település is a betelepítő nevét vette fel. Ilyen például Orczifalva, Mercyfalva, Deschánfalva.

Niczky felvette a Niczkyfalvai nemesi előnevet – niczkyfalvai gróf Niczky Kristóf.

Megmaradt valami, ami a korábban ott állt, a nevéből adódóan valószínűleg magyarok lakta településre utal. A településképnek ma is meghatározó elemei az utcán álló kerekes kutak. Niczkyfalva egy „mérnökileg megtervezett” község: egyenes utcákkal, azonos nagyságú telkekkel. A sváb házakon azonosak a díszek, a tűzfalon a házat építő gazda és felesége neve olvasható az építés évszámával. Az egyik épületen például Müllerék neve szerepel. A faluban született és fiatalkorát is ott töltötte Herta Müller Nobel-díjas német író. Néhány könyve magyarul is megjelent. Már nem ott él, 1987-ben férjével együtt Németországba költözött. Az ott élt németek közül majd mindenki elment. A többiek már kicsit korábban. A Ceausescu-­korban örültek a németek kitelepülésének. Az 1500 lakosú faluban ma tucatnyi a németek száma, akad egy-két magyar is.

Mindezekkel együtt Niczkyfalva ma is takaros település: gondozottak az utcák és a faluközpont, a temető is. A központban álló katolikus templomot már kevesen látogatják. Épült két új templom is, az egyik a görögkeletieké, a másik egy neoprotestáns gyülekezeté. Ha idegen érkezik a faluba, a helyiek nehezen hiszik el, hogy nem a „régi svábok” valamelyik leszármazottja vagy rokona jött vissza keresni a régi nyomokat. Ez utóbbi ma a korábban ott éltek arcképcsarnokának is tekinthető. Nagyon sok síremléken ott látható az elhunytak fényképe. Vannak közöttük olyanok, akik hagyományos, ünnepi viseletben álltak a fényképezőgép elé.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!