emotikonok

2018.08.19. 17:00

Online érzelemkifejezés képekben, avagy a „kettőspontdé” hatalma

Szinte mindennek van már világnapja: környezetvédelemnek, aktivistáknak, művészeti ágaknak, eszméknek, jelenségeknek és igen, még az emotikonoknak is. Bár jobban belegondolva, miért ne lehetne pont annak a kommunikációs eszköznek is szentelni egy napot, ami szinte az emberiséggel egyidős.

ta

 

Az ókori egyiptomiak hieroglifái gyakorlatilag ugyanazon az elven alapultak, mint a mai emojik, hangulatjelek, emotikonok – vagy ha úgy tetszik, szmájlik. Az írásbeliség elterjedése előtt ikonikus ábrázolással kommunikáltak eleink, ezzel egyébként tökéletesen és szó szerint leképezve a valóságot. Akkoriban ez számított elsődleges írásmódnak, most viszont csupán kiegészítik a digitális szöveget a képek, legalábbis az esetek túlnyomó többségében. Nyilván az egyiptomiak nem rajzoltak kacsintó szemet Hórusznak és az isteni párkapcsolatok ábrázolását nem szívecskékkel oldották meg, mindenesetre elmondható, hogy a képi ábrázolás evolúciós sajátossága az embernek. Az első direktbe szabott érzelemkifejező írásjelek viszont jóval később keletkeztek, még a digitális világ kialakulása előtt. Nem tudjuk pontosan, hogy Abraham Lincoln 1862- es beszéde véletlenül vagy szán dé koltan tartalmazta-e a kacsintós arcra emlékeztető pontosvessző-vessző-zárójel kombinációt, mindenesetre tartalmilag is nagyon jól illeszkedett a szövegbeli helyéhez a „taps és nevetés” szókapcsolat után. A számítógépes eszmecserék korában viszont már megnőtt az igény arra, hogy a begépelt szövegek mellé valami hangulati pluszt is be tudjunk csempészni. Az érzelemkifejező írásjelek nagyban megkönnyíthetik a kommunikációt, ezzel pótolva azokat a nonverbális jeleket, amiket a csatorna adottságai nem engednek meg. Hiszen egy szöveg a kommunikációs felek arckifejezése, hanglejtése, hangereje, gesztikulációja nélkül nem feltétlenül azt a hatást váltja ki a címzettből, amit szándéka szerint szeretett volna. Az 1972-es PLATO IV számítógépes rendszerben már voltak olyan ASCII karakterek, amikkel ezeket a mögöttes tartalmakat ki tudták fejezni. Az első begépelt jelek Scott Fahlman számítástechnikai tu dós nevéhez köthetők, ő használta ezt :- ) és ezt is :- ( először. Mivel azonban a billentyűzeteken fellelhető karakterek tökéletesen alkalmasak voltak arckifejezések ábrázolására (amennyiben gondolatban kilencven fokkal megdöntöttük azokat), rohamosan elkezdett terjedni és bővülni az eszköztár, és megkapták a smiley, azaz magyarítva szmájli nevet a pont-veszsző fejecskék. Később eltűntek a szmájlikból a kötőjelek, így orr nélkül folytatták karrierjüket az sms-ek és e-mailek tengerében a jelecskék.

 

A ma használatos mindenféle ikonok elődje 1963-ban született, amikor Harvey Ball azt a megbízást kapta a Massachusetts állambeli munkáltatójától, hogy alkosson egy boldogságot sugárzó jelecskét, amivel feldobhatják alkalmazottaik mindennapjait. Így született meg a jól ismert, teli szájjal mosolygó sárga fejecske. Ahogy fejlődtek az infokommunikációs eszközök, úgy bővült ki a szmájlik eszköztára is, és rövidesen eljutottunk oda, hogy ma már messze túlmutatunk a pusztán érzelmeket kifejező fejecskék használatán. Szakmák, állatok, növények, ételek, épületek és tárgyak széles tárháza áll a rendelkezésünkre azért, hogy minél pontosabban ki tudjuk fejezni mondandónkat. Megközelítés kérdése, hogy ez mennyire tekinthető fejlődésnek vagy inkább visszaeséssel van dolgunk, hiszen ha eddig sápadt szmájli nélkül is el tudtuk mondani, hogy betegek vagyunk, akkor most miért nem? A válasz, mint megannyi kérdésre, a felgyorsult világunkban gyökerezik.

Sokszor nem szánunk elég időt a közlendők szofi sztikált meg fogalmazására, így kénytelenek vagyunk egy képpel felturbózni azt. Hogy ez menynyire jó vagy nem, azt döntsük el magunk, az viszont talán nevezhető egyértelmű túlzásnak, hogy az önkifejezéssel emoji szinten is átestünk a digitális jelekből álló ló másik oldalára. A közelmúltban vált elérhetővé androidon a mindenféle polkorrekt eszmét képviselő ikonáradat, gondolva így az eddig elég kába fejjel használható teknősbékára vagy épp a tojásmentes salátára, ha esetleg a vegánok korlátozva éreznék magukat táplálkozási szokásaik szabad internetes megtárgyalásában. A világnap ötlete egyébiránt Jeremy Burge, az Emojipedia alkotója agyából pattant ki, és roppant egyszerűen ünnepelhető. Nem kell mást tenni, mint minden július 17- én csak és kizárólag emojik (a szó egyébként a japán e, mint kép és moji, mint karakter szóból épül fel) használatával kommunikálnunk. Meglepő, de valóban sokan csinálják ezt, igaz, ők valószínűleg nem tudják, hogy ezzel tisztelegnek a digitális kommunikáció érzelemkifejező vívmányai előtt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában