Szíve csücske Szombathely és a villamos – Melega Miklós történeti kutatásaiból számos publikáció született

A szakmájában végigjárta a ranglétrát: 2000-től dolgozik a Vas Megyei Levéltárban, segédlevéltárosként kezdett, majd levéltáros lett, 2009-ben summa cum laude minősítéssel történész PhD doktori oklevelet szerzett, és ezzel párhuzamosan főlevéltáros lett. 2004-től dolgozott igazgató-helyettesként, megismerte az intézmény valamennyi munkaterületét. Így nagy szakmai rálátással pályázhatott 2016-ban a levéltár igazgatói posztjára, amelyet el is nyert. Emellett levéltári szakfelügyelő minisztériumi kinevezéssel. Az országos rendszerben regionális illetékességi területeken látnak el ellenőrzési feladatokat, hozzá tartozik Zala és Győr-Moson-Sopron megye.

Szombathelyt mintavárosnak is nevezték

A modern város születése – Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában című kötete nemcsak történészek számára érdekes, szívesen olvassák, hallgatják előadásait különböző fórumokon a szűkebb pátriánkat szerető, régi értékek megőrzése iránt elkötelezett szombathelyiek. Nem használja a „Nyugat királynője” kifejezést a város rangját illetően, de a fejlettségét, nívóját vizsgálta a 19–20. század fordulóján, az 1890-es évektől az első világháborúig, a történeti Magyarország városainak viszonylatába helyezte, nemzetközi kitekintéssel. Készített egy térképet, amelyen azt ábrázolta, hogy az akkori magyar nagyvárosok között Szombathely – Budapest, Pozsony, Nagyvárad után – a negyedik helyet foglalta el. Példátlan fejlődést, gazdasági erősödést, demográfiai növekedést mutatott ebben az időszakban a város. Ekkor jöttek létre a ma már hétköznapinak számító közműhálózatok, ami a modern életforma alapja. Szombathelyt mintavárosnak is nevezték, ide jöttek más városokból tanulmányozni, hogy működik a vízvezeték, a csatornahálózat, ezek megépítésében a városunk úttörő volt – tudjuk meg Melega Miklóstól. – A vezetés koncepciójának legizgalmasabb része, hogy mindezt városi beruházásként hozták létre, szociális szempontokat is figyelembe véve. Ez a gondolat Nyugat-Európából szivárgott be, Éhen Gyula polgármester ezt képviselte. Más városokban például a vízműveket magánkézben létesítették, profitorientáltan működtették, az árakat úgy emelték, ahogy tudták. Nálunk Szombathely város maga szabta meg az árakat úgy, hogy mindenki számára elérhető legyen. A gázgyárat 1872-ben magántőkéből alapították, Éhen Gyula megpróbálta megvásárolni, hogy ez is a közé lehessen, városi vállalattá akarta alakítani, de nem sikerült neki, mert a Villamosmű közbelépett, felvásárolta a részvényeket, és nem adta át a városnak. Országos hírű perpatvar kerekedett belőle, a sajtó „gázháborúként” emlegette. Csak később, a két világháború között tudták városi tulajdonba venni a gázgyárat. Szombathely fejlődéséről szólva nem maradhat említés nélkül a városlakók által nagyon szeretett villamos, amely Budapest és Pozsony után, 1897- ben az országban harmadikként Szombathelyen kezdett futni, felváltva az omnibuszt, amely 1865-től járt, egy lóvontatta kocsiszekrény volt a vasútállomástól a városközpontig, átszállítva az utasokat a közbeeső mezőgazdasági területen (akkor még nem volt beépítve ez a rész). A tömegközlekedés 150. évfordulójára a Szombathelyi Szépítő Egyesület emléktáblát is állított a Fő tér 15. számú házon (volt BM étterem). Az egyesület jó civil partner abban, hogy segít megőrizni a város helyi emlékeit, értékeit, megismertetni a történelmi hagyományokat, a kimagasló teljesítményeket, amelyekre büszkék lehetünk. Ez még inkább szerethetővé teszi a várost az itt lakók számára – fogalmaz a főlevéltáros, aki egyben a szépítő egyesület alelnöke. Mindkét funkcióban várostörténészi hivatást teljesít.

Munkatársaival meg akarja valósítani, hogy a papírba zárt történelem élővé váljon

A levéltári munkatársakkal közösen azt szeretnénk megvalósítani, hogy az itt őrzött iratokba, térképekbe, tervrajzokba zárt történelem élővé váljon. Hozzáférhetővé tegyük a kutatók és a széles, laikus nagyközönség számára. Ezért szervezünk rendezvényeket, jelentetünk meg olvasmányos, izgalmas, sok képpel illusztrált kiadványokat, rendezünk kiállításokat. Utóbbiak látogatása mindig ingyenes. Nagy számban fogadunk iskolás csoportokat, hogy a felnövekvő generáció is megismerje a nemzeti kultúra nálunk őrzött részét. A múltkutatás inspirál a jelen tennivalóira, erre alkalmas a Szombathelyi Szépítő Egyesület, amely a város legrégebbi működő, önkéntes civil szervezete, 1885 óta tevékenykedik. A városi környezetet szeretnénk szebbé, otthonosabbá tenni, hogy jól is érezzük magunkat ott, ahol szeretünk élni. A szépítő egyesület munkájának két fő területe van. Az egyik az építészeti értékek számontartása, az épített örökség védelme. Melega Miklós az egyik szerkesztője volt a levéltárosok által készített DVD-nek, amelyre digitalizálták a város 250 helyi védelem alatt álló épületének tervrajzait, egy multimédiás programba integrálva jelentették meg. A kiadvány Podmaniczky-díjat kapott a Város és Faluvédők szövetségétől az épített örökség megóvása terén végzett kimagasló munkáért. A szépítő egyesület másik fontos tevékenysége a városi zöld területek védelme, fejlesztése, a parkosítás, a virágosítás elősegítése. Ide tartozik a temetőkben a régi sírok gondozása, a virágvásár rendszeres megrendezése a Fő téren, a „Virágosabb Szombathelyért” pályázat, ahol jelentős díjakat is adtak ki. Az egyedi faültetések közé tartozott a „Tanítók fájának” elültetése az Eölbei ház előtt, a libanoni cédrus botanikai szempontból is értékes. Gyertyánfasort ültettek illetve pótoltak a Zanati úton. Egyedi tervezésű és művészi kivitelezésű emléktáblák is fűződnek a szépítő egyesület nevéhez, amelyek a helyi identitás erősítését szolgálják, például a Gazdag Erzsi emléktábla a Petőfi utcában, a Greisinger Ottóné emléktábla a Gagarin utcában, a Bárdos Alice emléktábla a Kálvária utcában, vagy a már említett 150. jubileumi közlekedési emléktábla a Fő téren. Részt vettünk a Millenniumi freskó előtti információs táblák felújításában. Szemétszedési akciókat szervezünk a takarítási világnaphoz és a Te szedd! mozgalomhoz kapcsolódóan az Oladi kilátó és a Csónakázó tó környékén vagy az általunk alapított, Gagarin utcai Ezredévi parkban – sorolja Melega Miklós a tagság mindennapi önkéntes munkájának fontos epizódjait. – Az egyesület alapításának 100. évfordulójára, 1985-ben hozta létre a vezetőség a Derkovits lakótelepen a Centenáriumi Ligetet, amely ma már nem nagyon látszik. Szeretnénk ezt felújítani, újra elhelyezni ott egy emléktáblát, pihenő padokat, hogy a liget ténylegesen parkként tudjon működni, vagyis a városrészen lakó polgárok felüdülését szolgálja. A szépítő egyesület szíve csücske a szombathelyi villamos, ők kezdeményezték 2007-ben, hogy hozzák be a vasúttól a Smidt Múzeum udvarába, hogy megfelelő védettséget kapjon. Szorgalmazták a felújítását, ez 2017-ben meg is történt. Tudják, hogy megvan a villamos egy másik kocsija is itt Szombathelyen, egy kertben csücsül, és néha „álmában csönget egy picit”. A szépítő egyesület ezt hallja, és a megmentéséről gondolkodik.