Világszerte egyre több és több emberéletet követelnek a természeti katasztrófák

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fenntartható fejlődési célokat elemző online kiadványa az ENSZ által elfogadott Agenda 2030 célkitűzéseinek aktuális „állapotát” mutatja be. Jól látszik, hogy nincs más út, csak az ökoszemlélet, a környezetvédelem mindent átszövő jelenlétének megteremtése!

maj

A fenntartható vízkészletek mindenek felettisége közhely. Alapvetésként gondolhatunk a vízhez, a szanitációhoz való hozzáférésre. A szanitáció a környezetünkben, illetve a tárgyakon lévő mikrobák számának mosóés tisztítószerek segítségével történő csökkentését jelenti. Nem mindenütt magától értetődő az ivóvíz, a szennyvízelvezetés meg léte és a higiéniához való hozzáférés lehetősége. Jelenleg – a KSH adatközlése szerint – világszerte több mint kétmilliárd embert érintenek különböző, vízzel kapcsolatos feszültségek, s ez még csak a kezdet. Magyarországon mind a 3152 településen van kiépült ivóvíz-szolgáltatás, de szennyvízhálózat csak a települések kétharmadában van: 1057 magyarországi településen nincs.

A vízre is negatív hatással lévő klímaváltozás következményeként a globális átlaghőmérséklet újabb rekordokat ér el, 2016-ban mintegy 1,1 Celsius-fokkal meghaladta az ipari forradalom előttit. Szintén két évvel ezelőtti adat, miszerint a globális tengeri jég kiterjedése jelentősen, 4,14 millió négyzetkilométerre csökkent. Riasztó, hogy a szélsőséges időjárási események miatt egyre gyakoribbak a természeti katasztrófák. 1990 és 2015 között több mint 1,6 millió ember lelte halálát ezek során. A katasztrófák miatt bekövetkezett nagyszámú halálesetnek több sebezhetőségi tényező „ágyaz meg”. Köztük van a rossz várostervezés is. Az Agenda 2030 egyik célja a biztonságos, ellenálló, fenntartható városok megteremtéséről szól. 2015-ben a világ népességének 54 százaléka, vagyis 4 milliárd ember már városokban élt. 2030-ra egymilliárddal is nagyobb lehet ez a szám. Helyes várostervezést követel meg a nyomortelepek kialakulásának visszaszorítása, meg előzése, a növekvő légszennyezettség kezelése.

Akár faluba, akár városba költözik a népesség, mindenhol a megfelelő lakókörülményeket keresi. A KSH kimutatása szerint a leromlott állapotú házban vagy lakásban élők honi számaránya 5,6 százalék, a szociális szempontból nem megfelelő lakóövezetben élők aránya 1,4 százalék.