A Kincs-villa falán a kék sáv – Az Ördögárok most is kedvelt turistacélpont

Kilencven évvel ezelőtt, 1928- ban jelent a Turistaság és Alpinizmus Kiadó Részletes helyi kalauzok elnevezésű sorozatának 12. kötete. A nyolcvanoldalas könyv Kőszeget és környékét mutatja be, a szerzője Thirring Gusztáv. A várost és vidékét bemutató kiadványok már korábban is készültek, de ez volt az első, amelyik kifejezetten a természetjáró turisták szempontjait helyezte előtérbe. A könyv ismerteti Kőszeg történetét, számba veszi a legfontosabb látnivalókat, majd ötven túraútvonalat kínál azoknak, akik a környéket gyalogosan szeretnék bejárni.

A 12. számú leírás egy olyan túraajánlatot ismertet, amelyik az Árpád térről az Erdő utca felé indult, majd a Merengő érintésével át a Hétforrásig vezetett. Ez volt az egyik legrövidebb turistaút, amelyen a városból a Hétforrást el lehetett érni. Az ösvény – az ismertető szerint – a Kincs-villánál balra kanyarodott, s „a palás sziklákba mélyen bevágódott érdekes Mélyúton felvezetett a szőlők közé”. Az út a kalauz készítésének idején kék színnel volt jelezve. Az évszázaddal ezelőtt felfestett kék sáv halvány maradványa ma is felfedezhető a Kincs-villa falán. Lehet, hogy ez Magyarország legrégibb turistajelzése? A Thirring által leírt útvonal ma nincs jelezve, egyes szakaszai az eredeti nyomvonalon nem is mindenhol járhatók. Ha megnézzük a régi térképeket, akkor látszik, hogy valaha itt egy szekérút vezetett fel a szőlőhegyre. Ennek az útnak az első szakasza a túrakalauzban említett „Mélyút”. Az Ördögárok elnevezés Thirringnél nem szerepel, de más forrásokból tudjuk, hogy az már a 19. században is használatban volt. Az ördög kifejezés a földrajzi nevek között máshol is előfordul. Olyan helyeket jelölnek vele, amelyek rejtélyesnek, titokzatosnak tűnnek. Így például nem ritka a barlangoknál az ördöglik elnevezés, máshol ördögkövekkel, ördögsziklákkal találkozhatunk. Akik a kőszegi Óházat keresik fel, választhatják az Ördögtányér felé vezető utat is. Ez utóbbi név egy sziklaalakzatot jelöl.

Kőszegen gyakori, hogy egyegy helynek több neve is van. A régi német neveket a 19. század végén kezdték el magyarosítani. Egy ideig a német és a magyar elnevezés párhuzamosan élt, majd a magyar vált általánossá. A Zeigerből Irány-hegy lett, a Kalchgrabenből Meszes-völgy, a Brotriegelből pedig Kenyérhegy. Az Ördögárokra használják a Hideg-völgy elnevezést is. Ez utóbbi pedig valószínűleg a hely német nevéből, az Eisgrübelből ered. A kőszegi Ördög árok évszázadok alatt a természet és az ember közös tevékenységének eredményeként alakult ki. A szőlőhegyre kivezető utat a lovak patája és a szekérkerekek folyamatosan mélyítették, a záporok pedig lemosták a völgybe a fellazított kőtörmeléket és agyagot. Azért, hogy az út járható legyen, maguk a gazdák is rendszeresen javítgatták, egyengették az ilyen utakat. Kőszegen több ilyen mélyúttal találkozhatunk. Az Ördögároktól nem messze a Királyvölgyből is ágazik le egy út, amely sziklába bevágódva vezet fel a szőlők közé. A szurdok bejáratánál lévő villa Kincs Istváné volt, aki 1899-től haláláig, 1942-ig Kőszeg plébánosaként szolgált. Papi hivatása mellett ifjúsági regényeket, vígjátékokat, népszínműveket is írt. Hogy jelzett turistaút erre vezetett, neki is szerepe lehetett. Az a hír járta, hogy sokat kirándult, szívesen használta azt az utat, amely a szőlők között a Merengő elnevezésű magaslatig vezetett. Az Ördögárok Kőszeg belvárosából 10–15 perc alatt gyalogosan elérhető, ráadásul a „romantikus szurdokvölgy” könnyen végigjárható. Ha felértünk a szőlőhegyre, nem kell feltétlenül visszafordulnunk. A GesztenyeKék Természetbarát Egyesület által kijelölt úton továbbsétálhatunk a Szulejmán-kilátó vagy a Kálvária-templom felé.