Mi köze Vas megyének az aradi vértanúkhoz? Kiderítettük!

A vasi vértanú

Batthyány azonban szintén október hatodikán vált vértanúvá. Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke az ősi németújvári (güssingi) főnemesi család sarja. Apja, Batthyány József 1811-ben halt meg. Ikerváron kelt végrendeletében Lajosra hagyott mindent – melyet nagykorúságáig Vas vármegye alispánja kezelte volna, de anyja, Skerlecz Borbála kaparintotta meg a vagyont. A sokáig nevelőintézetben nevelkedett Lajos Zágráb városában tanult jogot, majd katonának állt. Nehezen szerezte vissza örökségét anyjától, ekkora hazaköltözött Vas megyébe. Csak ekkor kezdett Magyarországgal és a magyar nyelvvel jobban ismerkedni. Felesége Zichy Antónia grófnő három gyermekkel ajándékozta meg.

A politikai életben komolyan szerepet 1939-40-es országgyűlésen vállalt az ellenzék vezéreként. Az 1848-as eseményekben is fontos szerepet vállalt: több társával ő is jelen volt a reformkövetelésekkel Bécsbe induló küldöttségnek. '48 március 17-én megbízást kap az első magyar kormány megalakítására. Április 11-én kezdett működni kormánya. Több mint fél évig volt hivatalban a nehéz politikai helyzetben. Főbb törekvései között tartjuk számos az alkotmányos önkormányzat kiépítését, a nemzetőrséget, a császári-királyi csapatok kormány alá vonását, önálló honvédséget. Amikor szeptember 11-én betörtek a lázadó horvátok országunkba, ő és kormánya lemondott, de többek kérésére hamarosan visszatért, ám a bécsi udvar már nem fogadta el. Szeptember végén Bécsbe utazott, hogy kompromisszumot kössön az udvarral, ám ennek sikertelenségei miatt október 2-án lemondott. Ezután Vas megyében belépett a seregbe. Egy októberi csatában leesett lováról, eltörte kezét. Felgyógyulását követően újra visszatért a politikai életbe. 1849. január 8-án elfogták a Károlyi-palotában, majd a budai laktanyába zárták, majd más városokba átszállították. Számos alkalommal próbálták kiszabadítani, ám ezt ő maga utasította vissza. Ragaszkodott tetteinek törvényességéhez, a bécsiek hiába tekintették a forradalom egyik elindítójának. Koncepciós per során halálra ítélték, hogy kivégzésével példát statuáljanak- annak ellenére, hogy először csak vagyonelkopzásra és börtönre ítélték.

A kötélhalál helyett felesége segítségével (tőrt csempészett neki, hogy megsebesítse nyakát) golyó által végezték ki a pesti Újépület udvarán aznap, mikor az aradi vértanúkat is. Utolsó szavai ezek voltak: „Éljen a haza! Rajta, vadászok”

Különleges emlékhely

Rátóton az Aradi Park igazán különleges. Méltó emléket kíván állítani az október 6-án Aradon kivégzett vértanúk előtt. A sírkövek mögött egy-egy tölgy áll – most már néhányat az eredetiek közül ki kellett vágni, melyet a helyiek pótoltak. A legenda szerint a fákat eredetileg Deák Ferenc, a haza bölcse közbejárására ültették. Hogy mi köze Deáknak Rátóthoz? Széll Kálmán – egykori miniszterelnök- kastélya a környéken állt. Felesége Vörösmarty Ilona volt, aki felett Deák gyámkodott – akinek vasi felmenői is vannak. Az emlékhely a Vas Megyei Értéktár része.