Van innováció a testnevelésben – A szemléletbeni váltások, az adaptáció állt a fókuszban a szakmai napon

Egész napos szakmai konferencián vett részt száznál több testnevelő, gyógytestnevelő, egészségfejlesztés sza­kos tanárok, az intézmény mentortanárai, hallgatók, a témában érintett szakemberek, akik nemcsak Vas megyéből, hanem zalai, veszprémi és győr-moson-soproni településekről is érkeztek a szombathelyi felsőoktatási intézménybe. A rendezvényt azzal a céllal szervezték, hogy bemutassák a testnevelés és a gyógytestnevelés legújabb módszereit, eszközeit az érdeklődőknek.

Dr. Nagyváradi Katalin, az Egészségfejlesztési Intézeti Tanszék adjunktusa, a rendezvény egyik szervezője elmondta: azért fontos, hogy a Savaria Egyetemi Központban kapott helyet a rendezvény, mert Magyarországon a Testnevelési Egyetemen kívül csak a szombathelyi egyetemi kampuszon van testnevelés/gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanár szakpár. Komplex egészségszemléletet szeretnének a hallgatóiknak átadni, hogy a jövő testnevelő tanárai ennek mentén tanítsák a jövő generációit, hogy hozzá tudjanak járulni ezzel a jobb életminőséghez és a népegészségügyi mutatók javulásához.

A plenáris ülésen hat előadás hangzott el a témában. Prof. Dr. Ihász Ferenc egyetemi tanár, az ELTE SEK Sporttudományi Intézetének oktatója nyitotta a sort az egyes belgyógyászati problémák esetére-orvoslására szó­ló módszertani ajánlások témával, azon belül is az elhízással összefüggő területekről beszélt a fizikai aktivitást fókuszba állítva. A szakember az elmúlt tizenöt esztendőben általa végzett kutatásokat összegezte: gyermekek teljesítményét mérte fel testnevelésórákon végzett gyakorlatok alapján. Az előadó kitért a magas vérnyomásra: a felmérésekben részt vevő fiúk mintegy felének magasabb volt a vérnyomása, a lányok esetében alacsonyabb adatot regisztráltak, náluk 34 százalékos volt az érintettség. Ihász Ferenc előadásában ezen számok lehetséges magyarázatát osztotta meg a hallgatósággal.

Nagyváradi Katalin előadása a 2018. szeptemberének végétől december elejéig tartó, az elsőéves sportszakos hallgatók komplex egészségi-állapot felmérésének előzetes eredményeit mutatta be. Az évente megismétlendő vizsgálat célja az volt, hogy átfogó képet kapjanak az elsőévesek fittségi állapotáról a többi között.

Az előadások sorában harmadikként mindennapi testnevelésben bevezethető kéttanáros modellről beszélt Vezér Katalin gyógytestnevelő tanár. Az új pedagógiai módszer lényege, hogy két tanár – a testnevelő és a gyógytestnevelő – egy tanórán szorosan együttműködve foglalkozott a gyerekek fejlesztésével. A modell céljaként az együttnevelést, a kooperatív tevékenység erősítését emelte ki az előadó a pedagógiai szakszolgálati és az iskolai szakemberek között. Vezér Katalin elmondta: a módszerrel az órarendi testnevelésórák részeként valósulna meg a korábban külön időpontban tartott testnevelésóra, így a tanulóknál jelentkező sajátos nevelési igényeket is figyelembe tudják venni a tanárok. A módszer egyik fontos előnyeként kiemelte, hogy a gyógytestnevelő és a testnevelő tanár alaposabban megismerheti a gyermekek egyéni képességeit. Hátráltató tényező lehet a nyitottság és az innovatív szemlélet hiánya.

Dr. Simon István Ágoston, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógia Karán a Művészeti és Sporttudományi Intézet vezetője az új NAT-ról és kerettantervről osztotta meg gondolatait a gyógytestnevelés szemszögéből. Az intézményvezető elmondta, hogy a NAT-ban nincs gyógytestnevelés, csak könnyített testnevelés a prevenció keretében. Beszélt a gyógytestnevelés korszerű szemléletéről, kiemelve: a tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a felnőttként képesek legyenek az egészségük fejlesztésére, fenntartására.

Dr. Ekler Judit Projekt a testnevelésben címmel tartott előadást, annak előkészítéséről, kivitelezéséről, eredményességéről a mai fiataloknál, azaz a Z-generációnál.