Hogy éljük át a hagyományokat?

2019.04.06. 15:30

Járjuk az erdőt, és beszéljünk a természet megújulásáról a böjti, húsvéti időszakban!

Hogyan űzzük el a telet és fogadjuk a tavaszt? Hogyan jelenítsük meg a böjti időszakot gyermekeink számára? Erre is választ adott a Hordoz-Lak Klubban Nagyné Kassai Vanda pedagógus.

Tóth Kata

Az előadó történelem-földrajz szakos tanár, hon- és népismeretet is tanított évekig, két kislány édesanyja. Legutóbb azt járta körül, hogyan lehet az ünnepeket és a szokásokat – jelen esetben a böjtöt, a húsvét előtti időszakot – beépíteni a 21. századi ember mindennapjaiba.

A nagyböjt a lemondás, a testi és lelki önmegtartóztatás, a felkészülés és a bűnbánat időszaka. A régi világban a készletek erre az időszakra elkezdtek kifogyni. Az étkezésben hagyományosan hús- és sok helyen tojásmentes periódust is jelentett. Egyben felkészültek az emberek a húsvéti nagy ünnepi evésekre. És ha már önmegtartóztatás: Kassai Vanda szerint mondjunk le arról, ami nekünk nagy nehézséget okoz, ami virtuálisan vagy materiálisan fogva tart – ilyen lehet a csokifogyasztás, az internet böngészése, a kütyühasználat. Több idő marad így a gyerekekre is, akiknek legfőbb tevékenysége a játék – ha böjtben a játékok egy részét elpakoljuk, ők is érzékelhetik a lemondást, az önmegtartóztatást.

Nem kerülhető meg az sem, hogy a lelki dolgainknak a mélyére ássunk. A hívőknek ötlet: mindennap mélyedjenek el az aznapi evangéliumi részletben, olvassák hozzá egy lelkipásztor elmélkedését. Ma mindezt megkaphatjuk virtuálisan is, feliratkozva az E-vangélium hírlevélre. A nagyböjt lelkületének része a szegények megsegítése is – adakozzunk, akár együtt, a gyerekekkel. És tegyünk fogadalmakat – tart a böjt, még mindig tehetünk. Klasszikus böjti, a természet megújulását jelképező énekes játék például a zöldág-járás. Elsősorban a lányok, de fiúk is körbeálltak a falu határában, zöld ággal a kezükben tartottak kaput, ezen bújt át a kör, így járták végig a falut. A bújj, bújj, zöld ág eredetileg magyar népdal, mára gyerekdallá vált, többféle befejezéssel. – Nem az a fontos, hogy mindezt elmagyarázzuk a gyerekeknek, sőt, jobb, ha minél kevesebbet magyarázunk, csak hagyjuk, hogy a böjtöt velünk, szülőkkel együtt élje át! Ehhez fontos tudatosítanunk, hogy mit miért teszünk. Miért teremtünk meg, vagy miért élesztünk fel egyes hagyományokat – vélekedik Kassai Vanda. A böjt legmozgalmasabb, szép időszaka a virágvasárnaptól húsvétig tartó nagyhét. Virágvasárnap a barkaszentelés napja a templomban. De már most bevihetjük a házba a barkát feldíszítetlenül.

Bújj, bújj, zöld ág – böjti, a természet megújulását jelképező énekes játék a zöldág-járás Fotó: VN/BGE

A környezetünkben újjászületés történik. Menjünk ki az erdőbe, nézzük meg a kibújó virágokat, lehet a gyerekekkel együtt virágot, zöldséget ültetni. Aki panelben él, csíráztasson – a halottnak hitt magocska magába foglalja az életet. A Tavaszi szél vizet áraszt az egyik leggyönyörűbb magyar népdalunk, énekeljük a gyerekekkel. Ugyanígy a Mély erdőn ibolyavirág című Weöres Sándor-verset, amelyet Kodály Zoltán zenésített meg. Most tehát a természetről, a megújulásról érdemes beszélni: Zelk Zoltán verseivel, például A kis kertésszel vagy a Csilingel a gyöngyvirággal, ami sorra veszi a tavaszi virágokat. A meséket meséljük többször, hiszen amikor újrahallja a gyermek, mindig több üzenet megy át. Nem kell mindig újat elővenni, inkább kérdezzük meg, miről szólt az előző napi mese.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!