Női kihívások egy férfias világban

Csak nem terhes Müller úr? – ez a címe Martin Wehrle népszerű német karrier-coach könyvének, amelyben „egy gondolati kísérlettel rukkol elő. Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred, ezek után nőként kell boldogulnia a munkájában és a magánéletében. Továbbra is megmarad férfias gondolkodása, azzal próbál női testben nőként működni és ütközik számtalan akadályba.”Bálint Cecília, aki a német szerzőhöz hasonlóan coach, irodalmat keresett, amikor vizsgázni készült a területből. Akkoriban még kevés fellelhető magyar nyelvű szakirodalom létezett, így választotta és fordította németből a kötetet, aztán már az igazságérzete is hajtotta, hogy átültesse a szöveget magyarra. Tapasztalatait, a könyvből (is) visszaköszönő sztereotípiákat is megosztotta a hallgatósággal.

A negatív diszkrimináció alapvetés, nem egyszer botrányos helyzetekbe kerülnek a nők a munkahelyükön, a társadalom különböző színterein. Gergó Judit beszélgetőtársa szerint a nők fő problémája itt nem a férfiakkal van, hanem az igazságtalansággal: csak a neme miatt esik valaki más elbírálás alá. A nők átlagosan 15 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, akik ugyanazért a munkáért több pénzt kapnak. És hogy a 15 százalék sok vagy kevés-e? Leginkább kétszeresen számít: a nőknek eleve lemaradásuk keletkezik a gyed, a gyes, a munkából való kimaradás időszaka miatt. Amikor visszatérnek a munkaerőpiacra, alacsonyabb fizetési szintről indulnak, ami csak halmozódik az évek során. A középvezetők között viszonylag sokan vannak, de a felsővezetők sorában továbbra is kevés a nő – ez is sztereotípia –, ami igaz a politikában, a gazdasági életben is.

Szóba került az is: ha valamilyen követelményrendszernek meg kell felelni, a nők csak akkor vágnak bele a dologba – jelentkeznek, mondjuk álláshirdetésre –, ha 100 százalékban megfelelnek. A férfiaknak ehhez 60 százaléknyi megfelelés bőven elég. A coach arra biztatott: nem csak akkor érdemes jelentkezni, egyáltalán jelen lenni, valami ellen, vagy mellett felszólalni, ha úgy érezzük, hogy minden feltétel biztosított.

Az is tisztázódott, mit jelent a coach kifejezés. Segítő beszélgetéseket vezető szakember, aki más szemmel lát rá a helyzetekre. A vele szemben ülőnek nem ad direkt tanácsot, kívülről figyel és segít, támogat, hogy az ügyfele jobban kapcsolódjon önmagához és a belső erőforrásaira támaszkodva találjon megoldást a helyzetére. Kiderült, hogy sokan keresik meg karrierváltással kapcsolatban. Coach-ként feladata, hogy támogassa a felkészülést például egy állásinterjúra, hiszen az sem mindegy, hogyan ülünk le egy férfi interjúztatóval szemben. Hogy ne eleve alárendelt pozícióban menjünk az interjúra, vagy kérjünk fizetésemelést, pluszjuttatást a főnökünktől.

És ha már állásinterjú és munkahely, érintették az anyagi kényszert is: ha egy nőnek nem kell mérlegelnie a pénzkérdést, könnyebben válogat és próbálja ki magát több területen. Ám, ha a család megélhetéséhez szükséges, hogy ő is dolgozzon, nehezebben dönt másképp, szánja rá magát a munkahelyváltásra. Erre lehetne áthidaló, jó megoldás az atipikus foglalkoztatás, az újszerűbb irányok, hogy mindenki megtalálhassa a személyre szabott kombinációt. Kopogtatni kellene a főnökök ajtaján, bizonyítva, hogy a munkáltató is jól járhat, ha részmunkaidőben vagy távmunkában foglalkoztatja az alkalmazottat. A job sharing (magyarul állásmegosztás, amikor egy teljes munkaidős állást ketten töltenek be, közösen vállalva a felelősséget a munka elvégzésért) is elhalt, pedig jó kezdeményezés. A lényeg: ezzel kapcsolatban is mondjuk el az igényeinket, merjük képviselni magunkat! Javasoljunk alternatív időkeretet és foglalkoztatási formát, hátha van fogadókészség – erre biztatott.

Bálint Cecília ügyfelei között vannak, akik önbizalom-erősítésre vágynak. A nőkbe nagyon beleivódott a megfelelés kényszere. Szinte így jövünk a világra. Meg akarunk felelni a szüleinknek: jó kislányok akarunk lenni. Utána óvodában, aztán az iskolában a tanároknak megfelelni, majd a párunknak, a gyerekek születése után pedig olyan anyák lenni, akik mindig jelen vannak, és háttérbe szorítják magukat. A főnökünknek is meg akarunk felelni, minél jobb munkaerővé válni. Ötven-hatvanévesen aztán felmerül a kérdés: hol vagyok én? A „magyar nő” – feltéve, ha létezik a kategória – jól akarja csinálni, össze akarja egyeztetni az anyaságot, a karriert és a feleségszerepet is. Sokan büszkén vállalják, perfekcionistának mondják magukat. Arról azonban ne feledkezzünk meg – jegyezte meg –, hogy ami belülről perfekcionizmus, az kívülről megfelelési kényszer. Nagy ára van, és nem csak pozitív lehet.

Anyák napja – Női kihívások és lehetőségek 2019-ben címmel a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezett partnereivel tematikus napot a KMKK-ban. Az ingyenes előadások, beszélgetések – mint a fent említett – középpontjában a női szerepek, a női karrier és az anyákat érintő nehézségek álltak.