Bölények alakítottak ki új táplálkozóterületet baglyoknak az Őrségi Nemzeti Parkban

Az Őrségi Nemzeti Parkban 2019. júniusában hozták létre azt a vadon területet, ahova a Kárpát-medencéből évszázadokkal ezelőtt kipusztult európai bölényeket telepítettek. A bölények által lakott terület kökény alkotta cserjéseiben, erdőszegélyeiben szórványosan vad ill. kivadult almafák is állnak. A bölények, érkezésüket követően rövid időn belül bejárták az egész területet. Intenzíven kezdték fogyasztani az ott talált fákat és cserjéket, különösen a kökény kérgét és hajtásait. Ezt a cserjét rendkívüli szúróssága miatt más vadfajok nem kedvelik, ezért idővel áthatolhatatlan, un. töviskes cserjebozótot tud képezni. Ilyen töviskes vette körül eddig a terület almafáit is. A bölények azonnal megtalálták az almafákat és rágó, zúzó, taposó munkájukkal kiszabadították őket a kökény fogságából. A fák földre hulló termése, az alma így hozzáférhetővé vált számukra. A nemzeti park szakemberei mozgásérzékelővel működő kameracsapdát helyeztek ki a jelenség megfigyelésére. A kamera meglepő felvételeket készített. Azon túl, hogy a bölények a frissen lehullott termés elfogyasztása céljából naponta legalább kétszer meglátogatták „almafájukat”, a felvételeken az almához eddig hozzá nem férő gímszarvas és vaddisznó egyébként általánosan ismert almafogyasztása is megfigyelhető. Jelenlétüket az teszi különlegessé, hogy az események egy, a két métert meghaladó magasságú elektromos kerítés mögött zajlottak, ahonnan ők „elvileg” ki voltak zárva.

Még ennél is érdekesebbek azonban azok a felvételek, ahol vörös róka és erdei fülesbagoly keresgél az almafa alatt. A róka szintén ismert gyümölcsfogyasztó, és ugyan a bagoly pockokra vadászik, a pockok viszont szintén gyümölcskedvelők. Az almafák alatt, az alma érésének idején jóval több pocok fordul meg mint másutt, így ott a pockokkal táplálkozó ragadozók is könnyebben jutnak zsákmányhoz. A bölények tehát, azzal, hogy régi-új állatfajként megjelentek a területen, azonnal szerephez jutottak az életközösségben: olyan táplálékforrást tártak fel, amely nélkülük nem volt hasznosítható a többi vad számára, beavatkozásukkal pedig ragadozó állatfajok táplálkozási lehetőségét is javították.

A bölények, az almafák és a baglyok Őrségi Nemzeti Parkban dokumentált kapcsolata példa az élővilág táplálkozási, un. trofikus hálózataiban „kaszkád” néven ismert hatásra. Rávilágít arra, hogy az élőlények között nem kizárólag a közismert ragadozó-zsákmány kapcsolatok léteznek. Túl ezeken, egy-egy állat táplálkozási viselkedése messze ható következményekkel lehet más, vele közvetlen kapcsolatban nem is lévő élőlények állományainak alakulására. A környezet számunkra, emberek számára megőrzendő élhetősége azon is múlik, megértjük-e ezeket a nemzeti parkokban, védett területeken még tanulmányozható összefüggéseket és sikerül-e segítségükkel környezetünk tönkretett részeit helyreállítanunk.