ízvilág

2020.06.29. 14:00

Gasztrobusz: őrségi finomságok – Tökmagpogácsát hajtogattak, perecet sodortak, fát ültettek

Az Őrség ízvilágát népszerűsítette szombaton a Nemzeti Művelődési Intézet gasztrobusza; a helyi jellegzetességekről a Kossuth Rádió is műsort készített.

Merklin Tímea

Prohászka Béla, Éles Krisztina és Bognár Alexandra a tökmagos pogácsával

Fotó: Horváth Balázs

Másfél évvel ezelőtt kezdődött a Kossuth Rádió programja a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége, a Nemzeti Művelődési Intézet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefogásában, Domokos István szerkesztő ötlete alapján. A gasztrobusz járja az országot, és mindenhol bemutatja a helyi értékeket, jellegzetességeket, a különböző tájegységek ízvilágát. A karantén miatt leálltak, de május 30-án újra útnak indultak, a gasztrobusz a Kossuth Rádió révén minden hétvégén bejelentkezik valahonnan, most az Őrség volt soron.

– Nagyon szeretem, ha részese lehetek annak, hogyan készül el egy recept, milyen helyi fogásokkal, formai megoldásokkal. Öröm látni a szorgos kezeket – mondta Pityerszeren Prohászka Béla Venesz-díjas mesterszakács, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnöke. – Nálunk Békés megyében koszorúnak hívják, ami itt perec, bár az összeállítása hasonló. Sokat tanulok a helyi asszonyoktól, akiktől hiába kérdezzük, hogy valamelyik alapanyag hány deka, mert „érzésből” teszik bele, „érzésből” készítik az ételeket.

Prohászka Béla, Éles Krisztina és Bognár Alexandra a tökmagos pogácsával
Fotó: Horváth Balázs

A gasztrobuszon Papp Jánosné Margit sodorta boszorkányos gyorsasággal a perecet. Nem csoda, hiszen még az édesanyjától tanulta, gyerekkora óta készíti, vagyis ötven év gyakorlata van, és ő is tagja a szalafői Banya Klubnak, amelynek tagjai délután ugyanilyen rutinnal dödöllét és vargányás levest készítettek.

A Nemzeti Művelődési Intézet Vas Megyei Igazgatósága igazgatója, Éles Krisztina és munkatársai tökmagos pogácsát hajtogattak Prohászka Bélával, a neves séffel, aki azt is megtudhatta, hogy nemcsak a liszt fele tökmagőrlemény, de tökmagolajat is kennek a rétegek közé. A kisült pogácsát őrségi kerámiatálon az ispánki Tóthné Horváth Eszter vitte kóstolónak a népi műemlék együttes területére a faültetéshez.

Dr. Varga Jenő, a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet Fertődi Kutatóállomásának vezetője egy olyan csemetét hozott, ami az 1920-as években volt jellemző, úgynevezett „tehénláb körte”, őszi érésű, nagyon ízletes, jól eltartható, keményebb héjú, jobban ellenáll a gombás megbetegedéseknek.

Az ültetésnél Szarvas József színművész a viszáki Tündérkertről beszélt, ahol őshonos gyümölcsfajtákat gyűjtenek közösségépítő szándékkal; minden évben annyi fát mentenek a kertbe, ahány gyerek született előző évben a faluban. A szalafői polgármester, Lugosi Arnold elmondta: kaszáló gyümölcsösön vagyunk, amely jellemző az őrségi udvarokon: nem sorba ültetik a fákat, hanem össze-vissza. Az őrségi ember egyik fő tápláléka a gyümölcs, és szükség van a fák alatti fűre is az állatok etetéséhez.

Szalafő után más őrségi településeken folytatódott a program, amely Velemért, Őriszentpétert és Magyarszombatfát is érintette.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában