A testmozgás oldja a szorongást, hangulatjavító és a depressziós tüneteket is csökkenti

A szakértő elsőként a rendszeresség fontosságára hívja fel a figyelmet. Mozgási képességünket rengeteg tényező befolyásolhatja, például az életkor, a különböző – krónikus – betegségek és fogyatékosságok, de alapvetően mindenkinek törekednie kell a megfelelő fizikai aktivitás elérésére. Már kisgyermekkorban is fontos a mozgás, hogy biztosított legyen az egészséges növekedés és fejlődés, de iskolás- és serdülőkorban is leg­alább napi hatvan perc az ajánlás. A felnőttek esetében szintén a napi lehető legtöbb mozgás javasolt, hiszen a mai világban különösen sok az ülőmunka miatti megbetegedés. Dr. Simon Éva kiemeli, bármilyen közepes vagy erőteljes fizikai aktivitás jobb, mint ha semmit nem tennénk. A legnagyobb egészséghaszon akkor érhető el, ha 150–300 perc közötti a heti aktivitásunk. Az idős korosztály se mondjon le a mozgásról, számukra speciálisan ajánlottak a minél változatosabb mozgásformák, például az egyensúlytréning, az aerobik és az izomerősítő aktivitások. Nem feltétlenül kell mindennap erőteljes mozgást végezni, hiszen szervezetünknek pihennie is kell. A kardiológus szerint a legfontosabb kulcsszavak a rendszeresség és az egyenletesség. Már a könnyű fizikai aktivitás is hasznos, és sokszor eszünkbe sem jutnak az egyszerű mozgások. Például ha busszal közlekedünk, szálljunk le egy megállóval előbb, vagy az autóval álljunk meg távolabb, és a maradék utat tegyük meg gyalog. A lift helyett mindig válasszuk a lépcsőzést, ha tehetjük; ezekkel már kiváltható a napi fél óra mozgásunk. A rendszeres mozgást nem misztifikálni kell, hanem beépíteni napi rutinunkba, mint a fogmosást vagy a reggeli kávét.

Ha valaki már régóta sportol, biztosan észreveszi magán a változásokat. Csökken a testsúly, nőnek az izmok, könnyebben mozog a mindennapokban. Szinte hihetetlen, ahogy testünk minden porcikájára kihat a sport. Az egyik legfontosabb hatást az agyunkra gyakorolja a rendszeres mozgás: oldja a szorongást, hangulatjavító és a depressziós tüneteket is csökkenti. A felszabaduló szerotonin általános fájdalomcsillapító, az endorfin, vagyis a boldogsághormon pedig örömérzetet ad, például futás közben. Külsőleg a bőrünkön tapasztalhatjuk az egyik legszembetűnőbb változást. Mozgás hatására több oxigén és tápanyag halad át rajta, az izzadással pedig távoznak a felesleges anyagok, így bőrünk szebbé válik. A rendszeres testmozgás hatására tüdőkapacitásunk növekszik, jobb lesz a légzésünk és a közérzetünk is. Szívizom­zatunk is erősödik, ezáltal nő a teljesítőképessége, csökkentve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, valamint mérséklődik az emlőrák kockázata. Immunrendszerünkre és vérnyomásunkra is kedvező hatással van a sport, rendszeres mozgás mellett sokan vérnyomáscsökkentő gyógyszereiket is elhagyhatják. Ma­napság egyre gyakoribbak a vastagbélrákos megbetegedések, fizikai aktivitás mellett azonban a táplálék gyorsabban halad át a beleken, így csökkenhet a rák kockázata. A csontok és az ízületek is sokat köszönhetnek a rend­szeres mozgásnak, ugyanis az edzések hatására megerősödő izmok védik őket, emellett csök­ken a testsúly, mérsékelve a ter­helést.

Cikksorozatunk jövő heti részében a gyaloglás és a futás élettani hatásairól, szervezetünkre, szerveinkre gyakorolt pozitívumairól olvashatnak.