Stressz Covid idején: hogyan enyhíthetjük feszültségeinket? – Szakértőket kérdeztünk

– Elsőként mindenképpen fontos különbséget tenni az első és a második hullám között. Az első alkalommal, tavasszal váratlanul történtek az események, gyors reagálásra kényszerítve az embereket. Felbomlott a munka és a magánélet egyensúlya – figyelmeztetnek a szakértők.

Sokan elvesztették a munkájukat, a home office-ba kényszerülőknek pedig pluszterhet jelentettek a szintén otthon lévő család körüli újfajta teendők.

Voltak, akik viszonylag nyitottan álltak a karantén okozta helyzet elé, hiszen felismerték, hogy mindez segítségükre lehet terveik megvalósulásában, vagy új hobbit találtak, amire korábban nem volt elég idejük, lehetőségük. Mások szakmai tudásukat bővítették, de akadtak olyanok is, akik barkácsolni, kötni tanultak.

Voltak természetesen, akik már eleve stresszesen kezdték meg ezt az időszakot, bizonytalanságot, kilátástalanságot megélve. Többen a munkájukat is elvesztették, emellett megjelentek bizonyos egyenlőtlenségek, és az ebből fakadó frusztráció. Akiknek nem volt lehetőségük home office-ra – például a kereskedelemben dolgozóknak – azokban feszültséget keltett az a kérdés: a másik miért dolgozhat otthonról, biztonságban, ha én nem?

A nőkre még több feladat hárult ebben az időszakban, hiszen a munka mellett az otthon tartózkodó családot és a háztartást is el kellett látni, és ezeket a feladatokat össze kellett egyeztetni a jóformán folyamatosan otthon tartózkodó családtagokkal. Mindent egybevéve tehát nehezen éltük meg ezt az időszakot, kialakult egy új jelenség is: a „karanténfáradtság”.

– A második hullám annyiban különbözik az elsőtől, hogy már nem számít újdonságnak, némileg fel tudtunk rá készülni. A korábban megszerzett tudás otthon és a munkahelyünkön is segíthet – jegyzi meg Prenner-Zsolnai Rita. Fontos, hogy ezeket a tapasztalatokat tudatosan felhasználjuk, legyen szó a megtakarításokról, munkahelyi viselkedésről vagy önképzésekről. Ebben az online tér is segít. A karantén alatt számtalan internetes lehetőség nyílt meg az emberek számára, olyanok is, amik korábban nem voltak elérhetőek ebben a formában.

Azonban hiába könnyebb most a helyzet a korábban átéltek és a szerzett tapasztalatok miatt, mégis jelen van egyfajta kettősség. Feszültséget okoznak az újabb és újabb megszorítások, vagy a kilátásba helyezett kijárási korlátozás, de közben sokan félnek dolgozni menni, nem akarják, hogy esetleg kontaktszemélyek, vagy rosszabb esetben fertőzöttek legyenek. Emellett a megbélyegzettség is frusztrációt okoz, hiszen negatív felhangot és esetlegesen kirekesztést is jelent. Ez a fajta kettősség az indulatokat túlságosan is felerősítheti, bárhol előfordulhat agresszívabb fellépés. Egyre jellemzőbb a tolerancia hiánya, kiégés és a bizonytalanság – sorolják a szakértők. Türelmetlenek leszünk, ami egymás elleni hevesebb fellépésben nyilvánulhat meg.

Az évszakok változása és az időjárás is hozzájárul ehhez. A tavaszi bezártság után a nyár felszabadító volt, mindenki fellélegzett egy kicsit, azonban a hideg évszak kifejezetten riasztó lehet egy, az esetleges bezártságot egyedül töltő, a családtól, barátoktól távol lévő személy számára. Egyre jobban realizálódik az emberekben, hogy valószínűleg évekig kell számolni ezzel a járványhelyzettel.

Félelemre ad okot, hogy ma már a legtöbb ember közvetlen környezetében megjelent a vírus, nem csak „másokkal” történik meg, hogy megfertőződnek, hanem a közvetlen családtagok közé is begyűrűzhet a járvány.

Megrendült a világ működésébe vetett hit is, alapjaiban változott meg, hogy mit gondolunk a körülöttünk lévő világról.

Hogy miképpen tudunk enyhíteni a járványhelyzet okozta szorongáson, frusztráción és félelmeinken? Alapvetően a hiteles forrásokból való tájékozódás is hasznos lehet. Emellett keressük meg azokat a területeket, amelyekre továbbra is befolyással tudunk lenni, keressünk egy reális jövőképet, és tűzzünk ki apróbb célokat.

A napi rutinunk megtartása – főleg az otthonról dolgozók esetében – is hozzájárul a pozitív érzethez. Reggel mindenképpen öltözzünk fel, függetlenül attól, látnak-e minket munkatársaink, tartsuk magunkat egy lefekvési időhöz és az étkezésekhez. Mindez nagy energiabefektetésnek tűnhet, de segíti a megfelelő lelki működést.

Érdemes kimozdulni is, sétáljunk, sportoljunk a szabadban. Fontosak a lelkünkben zajló folyamatok is. Igyekezzünk átkeretezni hozzáállásunkat a helyzethez, keressünk új ösztönző lehetőségeket. A nehézségeinket vizsgáljuk meg más szemszögből, ez visszaadhatja a kontrollunkat és csökkentheti a fenyegetettségérzésünket, ami növelheti toleranciaküszöbünket.

– A jelen helyzet elfogadásával sokat segíthetünk, ellenben a tagadással inkább csak árthatunk magunknak – hangsúlyozzák a szakemberek. Szánjunk időt olyan tevékenységre, ami feltölt minket, legyen az zene, olvasás, séta. Összességében tehát keressük tudatosan a jót. Fontos azt is észrevenni, hogy nem vagyunk egyedül, figyeljünk a tudatos közösségépítésre.

Ha nem sikerül a negatív gondolatokat, érzéseket egyedül kontrollálni, akkor mindenképpen keressünk fel szakembereket testi és lelki egészségünk érdekében! A Szombathely és Járása Egészségfejlesztési Iroda szakemberei segítségünkre lehet ebben.