Egy kis kapor nélkül az uborka se az igazi

A kaporra gyógyító növényként is tekinthetünk. Azt a tulajdonságát már korai elődeink is felfedezték és hasznosították, hogy illóolaja kis­mértékben serkentő, nagy mennyiségben altató hatású. Szélhajtó tulajdonsága miatt csecsemőknek is adták a puffadás megszüntetésére. Ma már tudományosan igazolt tény, hogy a kaporban lévő illóolajok megakadályozzák a baktériumok elszaporodását, csökkentik a gázképződést és a hányingert, sőt a növény húgyúti fertőzésekre is jó lehet, külsőleg pedig sebek fertőtlenítésére használható. A kaporban található kalcium, kálium, mangán, vas, foszfor, cink és magnézium, valamint C-, A-, B1-, B2-, B3-, B6- és E-vitamin.

Persze nem ezekre gondolunk, amikor az ételeinkbe kaprot teszünk, hanem a fűszer jó ízére. Termeszthetjük akár az erkélyünkön is, a friss kaprot pedig a fagyasztóban összevágva, jégkockatartóba téve és vízzel felöntve télre is tartósíthatjuk. A kapor íze jól illik mindenféle halhoz, a csirkehúshoz, a bárányhoz és a borjúhoz. Remek partner a savanyított fogásokhoz, nélkülözhetetlen a tökös, cukkinis és káposztás ételekhez. A kapros-túrós lángosról pedig csak szuperlatívuszokban beszélhetünk. De talán legtöbben a kovászos uborkára asszociálnak róla. Azt tapasztaltuk, a kovi ubi receptje egy picit mindenhol más. Három gyakorlott háziasszonytól kérdeztük meg, hogyan készítik ezt a speciá­lisan nyári savanyúságot.

A csánigi Tömböly Dénesné a közepes méretű uborkát használja kovászolásra. A megmosott uborkákat hosszában kettévágja. A kétliteres befőttesüveg aljára kaprot és pár gerezd fokhagymát helyez, erre állítja szorosan egymás mellé a fél uborkákat. Felöntőlének langyos vízbe literenként egy evőkanál sót kever. Az üveg nyakáig berakott uborkákra ráönti ezt a levet, és egy szelet fehér kenyeret tesz a tetejére. Kistányérral letakarva napos helyre teszi, de a rekkenő hőségtől óvja. 3-4 nap múlva, amikor a leve már jól megzavarosodik, kiszedi, zárható műanyag dobozba teszi, leöntve a leszűrt levével. Hűtőben egy hétig elállna, de ennél mindig hamarabb elfogy.

A Csepregen élő Horváthné Pados Teca egy ötliteres üvegre három kilogramm uborkát számol. Ehhez jön egy csokor kapor, egy csokor borsikafű, 3-4 gerezd fokhagyma és a literenként egy evőkanál sóval felfőzött felöntőlé. A zöldségeket az üveg aljára rakja, az uborkákat hosszában bevagdossa, hogy jobban érje a folyadék. Sós lével felönti, kovászolt kenyérszeletet rak a tetejére. Kistányérral lefedve kiteszi a napra.

Bolla Lászlóné Irénke családi receptjében a kötelező kapor és a fokhagyma mellett ötliteres üvegenként egy-két szelet torma és egy-két egész hegyes paprika is szerepel. A nagyobbra nőtt uborkáknak mosás és lecsepegtetés után mindkét végét levágja, az uborkákat zsákvarró tűvel megszurkálja. Az üveg aljára teszi a szelet hagyományos fehér kenyeret a fűszerek mellé. A literenként 4-5 deka sóval felforralt felöntőlevet forrón önti az uborkára, majd azonnal lefedi az üveget csavaros tetővel. Így kerül napos helyre, ahol megindul az erjedés. A kovi ubi két-három nap múlva már fogyasztható. Irénke az elkészült savanyúságból nem szedi ki sem a kenyeret, sem a kaprot. Végleges lezárás után az üveget hűvös helyen, például kamrában tárolja a felhasználásig.

Kiemelt képünkön: Horváthné Pados Teréz gyakran készíti családjának az üdítő csemegét