Valójában mennyi az annyi lakásvásárláskor?

A vagyonszerzési illeték alól sokan mentesülnek

Az egyik legnagyobb kiadás a vagyonszerzési illeték, összege általában a vételár 4 százalékát teszi ki. Aki azonban három éven belül vásárol új ingatlant, annak csak a két vételár közti különbözet után kell vagyonszerzési illetéket fizetnie. Az egyik biztosítási portál a következő példát hozza erre: ha két éve 30, most pedig 32 millióért vettünk lakást, csak a 2 millió forint négy százalékát kell befizetnünk.

Illetékmentes a vagyonszerzés, ha az adásvétel egyenesági rokonok (szülő, nagyszülő), valamint házastársak között történt, illetve január elsejétől a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) igénylők is mentesülnek az illetékfizetés alól. Él ez a lehetőség építési telek vásárlásakor is, ha a tervezett lakóház négy éven belül felépül. Építtetőtől vásárolt új építésű ingatlan esetén 15 millió forintig illetékmentes a tranzakció, a felett pedig arányosan fizetendő a vagyonszerzési illeték. A 35 év alattiak pedig az első lakás vásárlásánál igényelhetik az 50 százalékos illetékkedvezményt, ha az ingatlan vételára nem haladja meg a 15 millió forintot.

A jövedelemadó öt év után elévül

Ha valaki öt éven belül drágábban adja el az ingatlanát, mint amennyiért vette, akkor az értékesítéséből származó bevétel és a korábbi vételár különbözetét 15 százalék jövedelemadó terheli. Ezt egy éven belüli értékesítéskor teljes egészében köteles megfizetni az eladó, a második évtől azonban folyamatosan csökken az adóalap, az ötödik év után pedig már nem kell jövedelemadót fizetni. Vannak továbbá az adóalapot csökkentő tényezők.

Az ügyvédi díj a vevőt terheli

Ingatlanvásárláskor ne feledkezzünk meg az ügyvédi díjról sem, hiszen az adásvételi szerződés csak akkor érvényes, ha azt ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyzi. Annak mértéke törvényileg nem szabályozott, de általában a vételár 0,5 százaléka. Újdonság, hogy január elsejétől az állami kamattámogatott lakáshitelt igénybe vevőknek maximum 19 500 forint közjegyzői díjat kell fizetniük.

A földhivatali illetéket szintén az ügyvédnek kell fizetni, ennek mértéke 2021- ben ingatlanonként, normál eljárásrendben 6600 forint. Ha szükség van gyorsított eljárásra, akkor az ügyintézés díja további plusz 10 ezer forint.

Célszerű számolni a lakáshitel költségeivel is, mert külön ára van a hitelbírálatnak, a hitel folyósításának, valamint az értékbecslésnek. Ha anyagi lehetőségeink szűkösek, mindenképpen kalkuláljunk előre az ingatlanközvetítő díjával és a költözés költségeivel is. Szükség van energetikai tanúsítványra is, összege az ingatlan méretétől függően 15 és 30 ezer forint körül mozog – ez azonban a többitől eltérően az eladó pénztárcáját terheli.

Kiemelt képünkön: Számoljunk az egyéb költségekkel, ha nem akarunk kellemetlen meglepetésben részesülni