Nálunk is népszerű a napraforgó termesztése

Továbbra is élénk a kereslet az egyre nagyobb területen termesztett napraforgó iránt, idén Magyarországon az elmúlt évekhez hasonló vetésterületre lehet számítani, de akár újabb rekordok is születhetnek, amennyiben kedvezőek lesznek az időjárási körülmények, valamint kiegyenlítettebbek lesznek a termésátlagok az ország teljes területén. Vannak ugyanis olyan hibridek a piacon, amelyek öt tonnát is képesek produkálni hektáronként nagyüzemi körülmények között – írja prognózisában a növényvédő szerekkel és vetőmagokkal foglalkozó Syngenta.

Az elmúlt négy év igazán eredményes volt Magyarországon a napraforgó termesztése szempontjából, de a 2016-os év a szektor történetének kiugró eredményét hozta, mivel az 1,88 millió tonnás termésmennyiség mellett elért csaknem 3 tonnás hektáronkénti termésátlag világrekordnak számított. Világviszonylatban 2016-ban a betakarított átlagtermés mindössze 1,7 tonna volt hektáronként. 2017-ben Magyarországon 658 ezer hektáron termesztettek napraforgót, és a tavaly realizált 2,84 tonna hektáronkénti termésátlag minden idők második legjobb eredményének számít Magyarországon, a világpiaci átlag eközben 1,9 tonna volt – olvasható a kereskedőcég elemzésében.

A hazai vetésterület egyre nagyobb részét teszi ki a magas olajsavas napraforgó, amely 2017-ben a termőterület valamivel több mint 15 százalékát foglalta el. A magas olajsavas napraforgóból készült olaj magasabb hőstabilitással bír, tovább eltartható, az ilyen típusú olajjal készített ételek pedig egészségesebbek a pálmaolajhoz képest.

- Annak ellenére megéri ennek a típusú napraforgónak a termesztése, hogy kicsit magasabb az ára, mint a hagyományosnak – mondta Bognár László zsédenyi gazdálkodó, aki újabban éppen ilyen napraforgót termel. – Mindenre igaz, de a napraforgóra különösen, hogy a növénnyel együtt kell élni. Nem csak úgy van, hogy elvetjük, aztán meg learatjuk. Folyamatosan el kell látni növényvédő szerrel és tápanyaggal is, ráadásul utóbbiból meglehetősen sok kell a napraforgónak. A környéken szerves trágya nem nagyon van, ezért műtrágyázni kell – hangsúlyozta a gazdálkodó, akit arra kértünk, meséljen az egyre népszerűbb növény termesztéséről.

Bognár László több mint két évtizede foglalkozik napraforgóval. Mint elmesélte, intenzív termesztéstechnológiával a három-négy tonnás termésátlagot is eléri hektáronként a 23-24 aranykoronás homokos talajon. Felvásárlási gondjai nincsenek, mivel már most, az év elején leszerződik. Ha jó árat sikerül kialkudni, akkor megéri a termesztés. Idén 55 hektáron fog napraforgót vetni és két-három hektáron még tesztelni fog új fajtákat is, mondván: haladni kell a korral, ki kell próbálni az új fajtákat is. Mivel a napraforgó előveteménye szokott lenni a búzának, egyáltalán nem mindegy például, hogy mikor lehet betakarítani a növényt. A vetés kora tavasszal, a fagyok elmúltával kezdődik. Ha lesz elég csapadék, akkor jó lesz a termés.

Vas megyében a legtöbb napraforgót 2010-ben és 2011-ben vetették a gazdák, akkor a 10 ezer hektárt is meghaladta a terület nagysága. Utána kissé visszaesett a népszerűsége, de 2014 óta újra nő a termőterület.