Olcsóbb a paprika és az uborka a hátsó csarnokban Szombathelyen

A friss vegyes saláták állandó öntete Vas megyében a tökmagolaj. Több asztalnál árusítják, ezúttal Putz Miklós őstermelővel beszélgetünk, aki Sorkikápolnáról jött, havonta frissen présel. Ez a titka a finom, markáns illatú olajának: magban eláll, ameddig kell, akkor présel új adagot, ha elfogyott. Húsz éve csinálja, héj nélküli tökmagból dolgozik. Az üvegekbe töltött aranyló barna olajból egy liter 5500, fél liter 3000, három deciliter 2400 forint. Tökmagpogácsájának minden morzsáját elvitték már reggel nyolc óra előtt.

Mustrálgatjuk a savanyúságnak valót: a cékla 400, az uborka 300, a paprika 400, a káposzta 250 forint. Nagyon szép az áru a Himodról érkezett család pultján, anya és lánya az eladók, és ők termelik is, illetve még besegít a fiatalasszony férje. A vöröshagyma 300, az erős, a csemege és az almapaprika 350, a fokhagyma 1500 forint, a káposztájuk 250 forint, az uborkát ők 250 forintért adták, már régen elfogyott. Náluk a sárga- és a fehérrépa kilója egy százassal olcsóbb, mint másutt, 300 forintért adják, gyönyörű a lilahagymájuk.

– Ez mind szabadföldi termesztésű

– mondja Vargáné Jurai Erika –, nem fóliás, sokan direkt ezt keresik, most főleg csalamádéba viszik a zöldséget. Azt mondja, volt egy idő, amikor az emberek abbahagyták a házi eltevést, most azonban az a tapasztalatuk, hogy újra egyre többen ragaszkodnak az egyéni ízekhez, falusi, kerti terményekhez. Az édesanyjától, Jurainé Nagy Edittől egy jó receptet kérdezünk, hogyan szokták ők elkészíteni a vegyes savanyúságot. Megtudjuk: kilónként vesz mindent: paprikát, uborkát, káposztát, zöldparadicsomot, lesózza, egy napig állni hagyja. Másnap ecetes vizet tesz rá, abban is áll egy napot. A harmadik napon rakja üvegekbe – körülbelül nyolc liter jön ki mindebből –, és ráönti a lét, ami megmaradt. Tartósítószert nem használ.

Egy másik őstermelő család asztalához fordulunk: Németh Ramón az édesapjával árul a saját kukoricájukból, a saját sütőtökükből. Panaszkodnak, hogy sok vevő már át se jön a második csarnokba, nem néznek körül, viszik-viszik az árut, de nem megy olyan jól, mint régen. Kevesebbet is ültettek, sok kukorica rajta is maradt, nem baj, jó lesz majd az állatoknak, baromfit tartanak. A hétfő, kedd, péntek jó nap, a szerda, csütörtök értékesítés szempontjából „laza” – így mondják.