Gazdaság

2018.10.08. 11:30

Megállíthatatlan a lakások áremelkedése – Így áll Szombathely

Van, ahol egy év alatt, csaknem negyven százalékot drágultak a lakások. Áremelkedés szempontjából európai viszonylatban is az élbolyhoz tartozunk.

Budai Dávid

Megerősítik az eddigi lakáspiaci trendeket a legfrissebb KSH-adatok, amelyek szerint a második negyedévben a használt lakásoknál 10,3 százalékos, az újaknál pedig 11,8 százalékos volt az áremelkedés – derül ki az ingatlan.com elemzéséből. Az összeállítás a KSH 2018 második negyedévére vonatkozó előzetes adatait, illetve az ingatlanhirdetési portál oldalán található több mint 200 ezer ingatlanhirdetés adatait vizsgálta.

Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője közölte: az új lakások a múlt év közepe óta negyedévről negyedévre nagyobb mértékben drágultak, mint a használt lakások. – Az új lakások áremelkedése az erős kereslet és a munkaerőhiány okozta költségnövekedés mellett azzal is magyarázható, hogy a piac alkalmazkodni kezdett a mostani szabályok szerint 2019 végéig érvényben lévő kedvezményes áfa megszűnése utáni helyzethez. A folyamatos drágulás miatt ugyanis, ha 2020-tól 27 százalékra ugrik az új lakások jelenleg 5 százalékos áfája, akkor ez a több mint 20 százalékos különbség nem egyik napról a másikra jelenik majd meg az árakban – mondta a szakember. Hozzátette, hogy az új lakásoknál addig elég pörgős piacra lehet számítani, a fejlesztők igyekeznek ugyanis befejezni a folyamatban lévő építkezéseket, a megmaradt lakásokért pedig a vevők futnak versenyt.

rövid távú előrejelzések szerint élénk marad az érdeklődés a használt lakások iránt Grafika: Tóth Szabolcs

A használt lakások piacán bekövetkezett drágulás hátterében továbbra is a nagyvárosokban látható áremelkedés áll. A fővárosi házak és lakások kínálati ára október elején 24 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban 18 százalékos, a többi városban pedig 23 százalékos volt az éves árnövekedés. A községekben jóval mérsékeltebb, 12 százalékos drágulás volt megfigyelhető a kínálati piacon. A jelentős áremelkedésben szerepet játszott, hogy az októbertől életbe lépett lakáshitel-piaci szigorítások miatt sokan előre hozták a vásárlást, ez pedig extra keresletet generált a piacon.

Az országon belüli különbségek továbbra is nagyon jelentősek, míg Budapesten több mint 600 ezer forint volt az eladásra kínált lakások átlagos négyzetméterára október elején, addig Salgótarjánban ugyanez a mutató 131 ezer forintnál járt. A Nyugat-dunántúli régióban jelenleg Sopronban kell a legtöbbet fizetni egy használt lakás négyzetméteréért (380 ezer forint), míg a legolcsóbban Nagykanizsán (210 ezer forint) úszhatjuk meg a vásárlást, pedig itt egy év alatt csaknem negyvenszázalékos volt a drágulás, míg Szombathelyen például csak 16 százalékos.

A portál rövid távú előrejelzése szerint az év második felében és jövőre is élénk maradhat a használt lakások piaca, Budapesten és a vidéki nagyvárosokban is magasabbak lesznek az árak az egy évvel korábbihoz képest. Az új lakások esetében a vevők közötti verseny és a lakásépítési áfa megszűnése miatt az áremelkedés a következő egy-két évben folytatódhat.

Az európai mezőnyben továbbra is az élbolyban szerepel Magyarország a lakásdrágulást tekintve. Az Európai Unióban a lakóingatlanok ára átlagosan 4,3 százalékkal nőtt éves összevetésben. Négy országban, köztük Magyarországon következett be két számjegyű drágulás: Szlovéniában: 13,4, Írországban: 12,6, Portugáliában: 11,2 százalékkal nőttek az árak, Magyarországon pedig: 10,4 százalékos volt az áremelkedés éves összevetésben. Balogh László szerint Magyarország 2016-ban az első volt a lakásárak emelkedését nézve az európai piacon és azóta is rendre a legjelentősebb drágulást mutató piacok között szerepel, ami annak is köszönhető, hogy az elmúlt években a lakáshitelek kamata történelmi mélypontra csökkent, vagyis ennél jobb feltételekkel még nem lehetett lakáshitelhez jutni. Az olcsó hitelek pedig élénken tartották a hazai lakáspiacot.

Nálunk nemzetközi összevetésben is magas a lakástulajdonnal rendelkező háztartások aránya, az utóbbi években bekövetkezett – európai szinten is jelentősnek mondható – drágulás a lakosság vagyonának emelkedéséhez is hozzájárult. Ez a jelenség pedig ösztönzőleg hat a külföldről érkező ingatlanbefektetőkre is. Országos átlagban 2017-ben minden huszadik lakást külföldiek vesznek, de a legfelkapottabb területeken ennél sokkal gyakoribb a más országból érkező vásárló. A budapesti adásvételek esetében például tavaly 9 százalék volt a külföldi vevők aránya.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!