Az afrikai sertéspestis elleni védekezésről – Mire figyeljünk, hogy elkerüljük?

Az afrikai sertéspestis (ASP)vírusát Magyarországon először tavaly áprilisban Gyöngyös külterületén elhullott vaddisznóban mutatta ki a Nébih laboratóriuma. Azóta Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is igazolták a vírus jelenlétét. A 2019. január 28-i adatok szerint Hevesben 297, Nógrád megyében 18, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 39, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 26 vaddisznóból származó mintában mutatták ki a betegséget a vizsgálatok. Jelenleg Heves megyében 35, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 58, Nógrád megyében 19, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 45 és Hajdú-Bihar megyében 9 vadgazdálkodási egység teljes területét nyilvánították fertőzöttnek.

Vajon van-e annak reális esélye, hogy Vas megyében is felüti a fejét az ASP? Nos, az afrikai sertéspestis vírusának természetes úton való terjedési sebessége a vaddisznó­állományokban – a nemzetközi tapasztalatok alapján is – évi 20–50 km, ami a vaddisznók természetes vándorlásával, a kondák érintkezésével függ össze. A betegség hazai terjedésében jelenleg északi, északnyugati, illetve északkeleti terjedés figyelhető meg. Az ASP eddig nem közelítette meg a Dunát, ami jelentős természeti akadály. A fentiek alapján Vas megye az ország egyik legkedvezőbb helyzetben lévő megyéje – ASP szempontjából legalábbis. Ugyanakkor fontos tudni, hogy felelőtlen emberi magatartással, fertőzött állatokból származó termékekkel, azokból keletkezett élelmiszer-hulladékkal, ragályfogó tárgyakkal, gépjárművel, illegális sertésszállítással rövid idő alatt nagy távolságokra is eljuthat a betegség. Ezek a veszélyforrások minden, jelenleg még nem érintett megye, így Vas megye esetében is fennállnak.

Éppen ezért az ország minden állattartója és vadásza esetében fontos a járványvédelmi előírások betartása. A fertőzött területeken például csak járványügyi vadászképzést végzett, sikeres vizsgát tett és arról tanúsítvánnyal rendelkező vadász vadászhat. (Ez a tanúsítvány már e-learning-képzésen is megszerezhető a Nébih távoktatási rendszerében.) Vendég vadász a fertőzött területre saját gépkocsijával nem hajthat be, minden szállító járművet a vadászat befejeztével alaposan takarítani és fertőtleníteni kell. Ugyanez vonatkozik még a hazatérés előtt a ruházatra, a csizmára és minden, a vadászat során használt tárgyra és eszközre.

A hazai sertésállományra (nagyüzemire, háztájira egy­aránt) is ügyelni kell. Az ASP a házisertések és a vaddisznók 95 százalékban elhulláshoz vezető, súlyos gazdasági kárral járó vírusos betegsége, így a járványügyi intézkedéseknek – a vaddisznóállományban való terjedés lassítása mellett – a házisertés-állomány megvédése a legfontosabb feladata. Ezért csak ellenőrzött, hivatalos helyről és megfelelő igazolásokkal bíró sertéseket szabad vásárolni, ügyelni kell a kerítés épségére, a kéz-, láb- és jármű-fertőtlenítésre, az állati eredetű élelmiszer-hulladék (moslék), a zöldtakarmány etetési tilalmának betartására.

És bár az afrikai sertéspestis a vaddisznók és a házisertések betegsége, az emberre semmilyen veszélyt nem jelent, az erdőt járó embereknek, turistáknak, gombászoknak sem árt figyelni néhány dologra. Például hogy a magukkal vitt élelmiszer maradékát ne hagyják az erdőben, hanem tegyék az arra kijelölt szemétgyűjtőbe. Ha elhullott vaddisznót találnak, ne nyúljanak hozzá, hanem a hely megjelölésével, ha lehet, GPS-koordináta feljegyzésével értesítsék a területen gazdálkodó vadásztársaságot, a hatósági állatorvost vagy a járási hivatalt – a szakemberek gondoskodnak a mintavételről, a hulla ártalmatlanításáról.