A munkabérek és az ingatlanárak nem feltétlenül együtt változnak

Óriási eltérések vannak évek óta az országon belül, mind a lakásárakban, mind a nettó fizetésekben, de a 2014-ben elindult lakásdrágulás és béremelkedés üteme nem ugyanolyan mértékű az egyes megyékben – derül ki az ingatlan.com elemzéséből. A havi nettó átlagfizetések Budapesten a legmagasabbak, a múlt évben átlagosan meghaladták a 275 ezer forintot, ez 38 százalékos növekedésnek felel meg a 2014-es szinthez képest. Ugyanakkor nem a fővárosban emelkedtek a legnagyobb mértékben a fizetések, sőt Budapest áll az utolsó helyen. Vas megyében négy év alatt több mint 62 ezer forinttal nőttek a nettó bérek átlagosan, ami 45 százalékos növekedést jelent.

Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője rámutatott, hogy nem feltétlenül ott nőttek legnagyobb mértékben a lakásárak, ahol a leginkább emelkedtek a fizetések. – Budapesten, a kínálati piacon a lakások és házak átlagos négyzetméterára 123 százalékkal 657 ezer forintra emelkedett 2014 és 2018 között, ez messze a legjelentősebb drágulás volt az országon belül. Míg a legnagyobb béremelkedést produkáló Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmérsékeltebb a lakásár-emelkedés, az átlagos négyzetméterár mindössze nyolc százalékkal, 118 ezer forintra nőtt. Vas megyében egy átlagos négyzetméter tavaly 250 ezer forintra rúgott, ezzel pedig sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint például a Veszprém megyeiek, ahol nem elég, hogy 4 ezer forinttal alacsonyabbak voltak az átlagfizetések, de a négyzetméterárak is jóval magasabbak (318 ezer forint), mint nálunk.

A szakember elmondta, a fizetések és a lakásárak változása közti különbségek vizsgálatakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a kiinduló állapotot. Ahol ugyanis az átlagosnál magasabbak a bérek, oda szívesen költöznek a munkavállalók, akik ezáltal növelik a munkaerőpiaci kínálatot, ez viszont fékezheti a további béremelkedést. Az adott megyében vagy városban megjelenő új munkavállalók azonban növelik az eladó és kiadó ingatlanok iránti keresletet, amelyek kínálata viszonylag fix, ez pedig hosszútávon felértékelődést és áremelkedést hozhat az adott régió lakáspiacán.

Az elemzés szerint ebből a szempontból Zala megye az egyik legkiegyensúlyozottabb országrész. Az ottani nettó fizetések 2014 óta 41 százalékkal nőttek, a kínálati piacon a négyzetméterárak ezzel párhuzamosan 44 százalékkal emelkedtek, azaz gyakorlatilag azonos mértékű volt a többlet. Bács-Kiskun megyében is viszonylag egyenletes volt a változás, a nettó fizetések 46 százalékos emelkedését a lakóingatlanok 52 százalékos drágulása kísérte. Borsodban pedig 44 százalékkal nőttek a nettó átlagbérek, miközben a lakáspiacon közel azonos, 39 százalékos áremelkedés következett be.

Az országos különbségeket úgy is lehet vizsgálni, hogy a fővárosi fizetésekhez és átlagos négyzetméterárakhoz mér­jük a többi megyét. A fővárosi fizetés 56-82 százalékát lehet megkeresni a különböző megyékben, e tekintetben Győr-Moson-Sopron áll a legjobban, Szabolcs a leggyengébben az 56 százalékos mutatójával, Vas megye pedig valahol középen foglal helyet 74 százalékkal. A lakásáraknál sokkal nagyobb a szórás: a budapesti négyzetméterár 14-53 százalékáért szerepelnek az ingatlanok a különböző megyékben. Pest megye 53 százalékkal áll, ez a legjobb helyezés, Nógrád pedig a sor végén, ott a budapesti négyzetméterár 14 százalékán van a helyi árszint, Vas megyében ez az érték 38 százalék. Mindössze hat olyan megye van, ahol az egyhavi átlagfizetés magasabb, mint az átlagos négyzetméterár.