Tudományos kutatások

2019.11.18. 17:30

A szarvasmarha színe és a klíma – Agrárkonferenciát tartottak Pinkamindszenten

Ötödik alkalommal ismertették az érdeklődőkkel a szarvasmarhákkal kapcsolatos legfrissebb tudományos kutatások eredményeit a Pinka menti agrárkonferencián.

Budai Dávid

Ötödik alkalommal rendezték meg a Pinka menti agrárkonferenciát. A meghívott előadók a szakmai tudásuk legjavát adva igyekeztek átfogó képet adni a legfrissebb kutatási eredményekről, a konferencia nyitó előadásából például a mezőgazdaságban kevésbé tájékozottak is reális képet kaphattak az állattenyésztés fejlődésének okairól. Csiszár István polgármester, agrármérnök, a rendezvény megálmodója hangsúlyozta: a neves előadók a tudományos eredményeket tényszerűen mutatják be, az itt megszerezhető tudásból minden résztvevő profitál.

Elsőként prof. dr. Horn Péter akadémikus az állatitermék-előállítás aktuális kérdéseiről beszélt a jelen lévő mintegy hetven résztvevőnek, akik az ország legkülönbözőbb pontjairól érkeztek. Vajon jó-e az, hogy intenzív irányba fejlesztettük a növénytermesztést és az állattenyésztést? – tette fel a kérdést az előadó, majd a legfrissebb kutatási eredményekre támaszkodva a választ is megadta.

Ha az 1944-es takarmányozási technológiával és marhafajtákkal kellene a jelenleg szükséges egymilliárd liternyi tejet előállítani, akkor ahhoz 948 ezer tejelő marha kellene, ezzel szemben 2007-ben már csak 202 ezer kellett összesen. Egy liter tejre számítva, a mostani technológiával a termelés szén-dioxid-­lábnyoma harmada az 1944-esnek, vízből is harmadannyi kell, a trágyatömeg pedig negyede az akkorinak. Az előadó szólt a génmódosított technológiáról, hangsúlyozva: jelenleg nincs olyan kutatási eredmény, amely azt igazolná, hogy a génmódosítás bármilyen tekintetben is káros. A bio­sörgyártók legkedveltebb árpafajtája, a Golden Promis is úgy jött létre, hogy valaki otthagyott egy zsák árpát az első brit atomreaktor mellett – mondta dr. Horn Péter, aki előadása végén egy olyan, teljesen toll nélküli csirkefajtát is bemutatott, amit kifejezetten a forró afrikai körülmények elviselésére tenyésztettek ki.

Prof. dr. Horn Péter akadémikus egy toll nélküli csirkefajtát is bemutatott: a forró égövi körülményekre fejlesztették ki

A klímaváltozásra kínált hallgatóságának egy lehetséges alternatívát előadásában prof. dr. Stefler József professor emeritus is, aki a Murray Grey húsmarha kedvező tulajdonságait mutatta be. Mint hangsúlyozta, nincs tökéletes húsmarhafajta, komp­romisszumokat kell kötni a tenyésztésnél. Más körülmények vannak Texasban, és mások az Őrségben, nem véletlen, hogy nagyon sok fajta létezik a világon, miközben tejelő fajtából jóformán már csak a holstein-fríz van.

Csakhogy míg egy tejelő tehénnek a világ bármelyik istállójában ugyanolyan körülményeket lehet biztosítani, a húsmarhák esetében ez nem járható út. Hazánkban is növekszik azoknak a napoknak a száma, amikor rendkívüli a meleg, a Murray Grey fajta világos színe miatt sokkal jobban viseli a hőséget, ezzel együtt pedig értelemszerűen jobb teljesítményre is képes, miközben azok a tulajdonságai, amelyek fontosak az állattartóknak – mint például a hús mennyisége és minősége –, nem marad el a már megszokott fajtákétól.

Dr. Orosz Szilvia, az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. takarmányozási igazgatója A tömegtakarmányok (r)evolúciója hazánkban címmel tartott előadásában arra mutatott rá, hogy a klímaváltozás nemcsak az állattenyésztésben, de a takarmányok előállításában is komoly változást hozott, és a sokszor kényszer szülte változtatásokról kiderült, hogy hatékonyabb eredményt nyújtanak, mint a megszokott technológiák. A konferencián szó esett még a szaporodás hatékonyságának növeléséről, valamint a borjúhasmenés kezelésének különböző módozatairól és kialakulásának okairól is.

Prof. dr. Stefler József a Murray Grey húsmarháról beszélt
Fotó: BD

A szakmai előadásokat követően a Körmendi Kastélyszínház Társulat Móricz Zsigmond A Násztehén című vígjátékát adta elő, majd Rajner Ágota művelődésszervező beszélt a kultúra és a gazdaság kapcsolatáról. Mint felidézte, öt évvel ezelőtt nem sokan hittek abban, hogy egy 180 fős faluban van létjogosultsága egy országos agrárkonferenciának, mostanra bebizonyosodott: nagyon is van.

Hangsúlyozta: hisznek abban, hogy minden mindennel összefügg, így művészet nélkül sincsen gazdasági fejlődés, ezért a jelenlévőknek röviden bemutatta a településen évek óta működő nyári alkotó­tábort, és szó esett arról is, hogy évek óta a gyerekeknek is szerveznek üzemlátogatást a Pinkamenti Agrár Kft. tehenészetében.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!