Van, ahol kilenc-, máshol négyévnyi átlagbér kell egy lakáshoz

A fizetések jelentősen emelkedtek az elmúlt években, a nettó bérek a megyékben 46– 59 százalékkal lettek magasabbak, ezzel párhuzamosan nagyot nőttek a lakásárak is – áll az ingatlan.com elemzésében, amely saját és hivatalos adatok alapján azt vizsgálta, hogy 2015 és 2020 februárjában hány havi nettó fizetés kell egy átlagos árú, 50 négyzetméteres, használt lakás megvásárlásához. Az elemzés a nettó fizetéseknél a 2019 első három negyedévére vonatkozó, hivatalos, megyei szintű KSH-adatokból becsült 2019es nettó havi béreket vette alapul. A négyzetméteráraknál a különböző megyeszékhelyekre vonatkozó 40–60 négyzetméteres lakások átlagos kínálati ára szerepel.

Szombathely most a tizedik legdrágább város az országban

Az átlagos négyzetméterárak esetében az ingatlanhirdetési oldal 2015 februárjában háromszázalékos, 2020 februárjában hatszázalékos alkupozícióval kalkulált. A fővárosban és valamennyi megyeszékhelyen meghaladta a lakásdrágulás a béremelkedés ütemét, ugyanakkor továbbra is jelentős különbségek láthatóak az országban, ez pedig részben az eltérő kereslettel és fejlődési pályákkal magyarázható – hangsúlyozta Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője. Az elemzés szerint jelenleg Debrecenben kell a legtöbbet dolgozni egy lakásért, ami a megyei nettó átlagfizetés 111-szereséből jön ki, szemben az öt évvel korábbi helyzettel, amikor még 77 hónapnyi fizetés is elég lett volna ugyanehhez. Debrecen azért lett az egyike a legjelentősebb lakásdrágulást felmutató nagyvárosoknak, mert egyrészt Budapest után a második legnagyobb egyetemvárosról van szó, másrészt a tavaly bejelentett autóipari beruházás is felfelé hajtotta az árakat. Második helyen áll Budapest, ahol jelenleg 104 havi nettó bérből jön csak ki egy 50 négyzetméteres lakás, azaz majdnem 9 évet kellene dolgozni az ingatlanért. Öt évvel korábban jóval kedvezőbb volt a helyzet, az akkori havi nettó 68-szorosából kijött volna a szóban forgó lakás, most éppen három évvel több időre van szükség ehhez.

Veszprémben a mostani adatok szerint majdnem 100 havi járandóság kell a lakáshoz, 30 hónappal több, mint 2015-ben. Salgótarjánban kell a legkevesebbet gyűjteni, 43 havi fi zetés elég az ottani lakásokhoz. Győr kivételes helyzetben van, hiszen itt alig változtak a mutatók. 2015-ben a nettó fizetések 79-szerese, most pedig a 80-szorosa kell egy lakáshoz, mindkét időpontban kevesebb, mint 7 év alatt megvan egy lakás ára. A győri eredmény még jobbnak tűnik,

ha tudjuk, hogy öt éve még itt kellett a legtöbbet dolgozni egy lakásért, most meg csak a nyolcadik a sorban.

A győri siker egyik titka az, hogy 10 ezer lakosra vetítve évek óta itt építik a legtöbb lakást az országban, a kínálat bővülése megfékezte a lakásdrágulást. Szombathelyen öt éve elegendő volt alig több mint ötévnyi keresetet félrerakni egy lakásért, most pedig már hat év is kevés lenne, miközben a nettó átlagfizetések Vas megyében 147 ezerről 222 ezerre nőttek, azaz 75 ezer forinttal lettek magasabbak. Míg öt éve 9 millió forint sem kellett egy 50 négyzetméteres lakáshoz, most csaknem 17 millióra van szükségünk hozzá. Szombathely ezzel jelenleg az országos rangsor tizedik helyén szerepel, vagyis abszolút középen helyezkedik el. Öt éve is nagyjából így állt a helyzet, akkor a kilencedik legdrágább város volt Székesfehérvárral együtt.