Ausztriai lakcímmel igényelhető az osztrák munkanélküli-segély

Akik nyugati szomszédunkban dolgoztak, és megszűnik a munkaviszonyuk, majd munkanélküli-segélyért folyamodnak, előfordulhat, hogy nem a megfelelő országban jelentik be igényüket a juttatásra. Sokan úgy gondolják, hogy automatikusan kintről jár a segély. Pedig ha Magyarországon laknak, életvitelszerűen itt élnek, akkor itthon kell igényelniük – hangsúlyozta Kranczné dr. Kovács Bernadett.

Elmondta azt is, hogy az Ausztriában dolgozóknak főszabály szerint a munkanélküli-segélyt az álláskereső lakcíme szerinti illetékes Munkaerőpiaci Szolgálat (németül Arbeitsmarktservice, rövidítve AMS) regionális kirendeltségénél kell igényelniük, ehhez azonban – ahogy a szabályból is kitűnik – ausztriai lakhely szükséges.

– Nem elegendő az állandó vagy ideiglenes lakcím megléte sem a juttatás megállapításához – emelte ki –, hiszen az ügyben eljáró szolgálat alaposan megvizsgálja az igénylő személyi körülményeit, sőt, bizonyítani is kell azt, hogy életvitelszerűen az országban él. A Munkaerőpiaci Szolgálat ehhez egyebek mellett bekérheti az ausztriai településen lévő lakás bérleti szerződését, sőt, közüzemi számlákat és más iratokat is. Mindezek kiértékelése alapján dönt arról, jár-e az igénylőnek a segély. A képviselet-vezető felhívta a figyelmet arra is, hogy a segély már megkezdett folyósítását is megszüntetheti a szolgálat, ha időközben kiderül, hogy életvitelszerűen mégsem nyugati szomszédunkban él az igénylő. Ekkor a további utalást beszüntetik, sőt, pénzvisszafizetési kötelezettsége is lesz annak, akihez jogtalanul érkezett az ellátás.

– A már kifizetett összeget vissza kell utalni, ha kiderül, hogy az igénylés benyújtásakor hamis adatokat közölt az illető, netán fontos információt hallgatott el, hogy biztosan megkaphassa a juttatást. Sőt, eljárást is indíthatnak az ügyben. Ha pedig a jogtalanul felvett összeget egy éven belül nem fizetik vissza, úgy a szolgálat az ügyészségen csalás miatt tehet feljelentést az igénylő ellen. Érdemes tehát valós adatokat benyújtani – hangsúlyozta Kranczné dr. Kovács Bernadett.

A szakértő kitért arra is, hogy az ellátást csak álláskereső igényelheti, azaz olyan ember, aki nem áll munkaviszonyban, és más kereső tevékenysége sincs, továbbá regisztrál a Munkaerőpiaci Szolgálatnál, amely őt munkanélküliként tartja nyilván. Megtudtuk azt is, hogy a munkanélküli-segélyt már a munkanélküliség első napján célszerű megigényelni a szolgálatnál, mivel annak folyósítása az igénylés napjától kezdődik, visszamenőleg nem utalnak munkanélküli-segélyt. A kérelmet személyesen kell benyújtani a szolgálat területileg illetékes regionális kirendeltségénél.

Kiemelte még, nemcsak azért érdemes időben jelezni az igényt, mert visszamenőleg nem utalnak, hanem azért is, mert így az egészségbiztosítást illetően, sőt, a nyugdíjra vonatkozóan is elkerülhetők a megszakítások.

A kérelem elbírálásának menetéről is kérdeztük a képviselet-vezetőt.

– A szolgálat köteles a benyújtott kérelmekről mielőbb – legkésőbb hat hónapon belül – határozatot hozni. Ha a kérelem alapján a jogosultságot elismeri, akkor az igénylő címére tájékoztatót postáz, amelyben szerepel a segély fajtája, folyósításának kezdeti dátuma, a juttatandó pénz nagysága, valamint az is, hogy mi alapján határozták meg az összeget. Ha pedig elutasítják a kérelmet, azt a lakcímre kiküldött határozatban közlik – fűzte hozzá.

Az elutasítást a határozat kézbesítését követő két héten belül egyébként meg lehet fellebbezni – tudtuk meg Kranczné dr. Kovács Bernadett-től: a dokumentumban közölni kell, hogy mely határozatra vonatkozik a fellebbezés, továbbá azt meg is kell indokolni, miért nem ért egyet a döntéssel. A munkanélküli-­segély összege Ausztriában függ a legutóbb kapott munkabértől, kiszámítása egy alap­összegből áll, amelynek egy napra jutó tétele a napi nettó kereset 55 százaléka, ehhez jöhet még családi pót­összeg vagy valamilyen más kiegészítés.

– A családi pótösszeg azokra vonatkozik, akik hozzátartozóik után tartásdíjat fizetnek. Ez itt jellemzően olyan gyerekeket jelent, akik után az igénylő családi pótlékot kap. Házastárs vagy élettárs után csak akkor kap ilyen pótösszeget, ha a kapcsolat révén legalább egy gyermek után jár családi pótlék. Ha a számítások szerint a munkanélküli-­segély összege kevesebbre jön ki, mint az Ausztriában érvényben lévő minimálnyugdíj, akkor indokolt esetben kiegészítést kaphat az ellátást igénylő. Nyugati szomszédunkban a munkanélküli-segély folyósításának időtartama függ attól, hogy ki mennyi ideig volt munkaviszonyban.

Kranczné dr. Kovács Bernadett azt mondta, alap-igényjogosultság esetén 20 hónapig jár, de akár 52 hét is lehet, utóbbi abban az esetben, ha valaki betöltötte az 50. életévét, és a munkanélkülivé válását megelőző 15 évben legalább 468 heti, azaz körülbelül kilencévnyi munkanélkülijárulék-fizetési kötelezettséggel járó foglalkoztatásban eltöltött munkaideje van. Ez is növelhető, legfeljebb 3-4 évnyi hosszabbítással, ha valaki munkaalapítványon keresztül zajló képzésben vesz részt.

A szakértő kifejtette: a segéllyel kötelezettségeket is kell vállalnia az igénylőnek.

– Mivel regisztráltatnia kell magát az ellátást igénylőnek a szolgálatnál, annak rendelkezésére is kell állnia a munka nélküli időszakban. Így ha munkaközvetítés vagy képzésen való részvétel miatt megkeresik, részt kell vennie azokon az egyeztetéseken, interjúkon, ahova küldik. Ellenőrzési időpontokban is meg kell jelennie az AMS-nél, és ha valaki ezt nyomós indok nélkül kihagyja, akkor felfüggesztik a segély folyósítását egészen addig, amíg nem jelentkezik személyesen a szolgálatnál. A képviselet-vezető elmondta azt is, ha változás történik a személyes adatokban, például nevet, lakcímet változtat, mind jelezni kell az AMS-nél. Ha késik az – írásban vagy szóban megtett – bejelentés, és emiatt jogtalanul kapott utalást, azt visszautaltathatják vele.

A külföldi tartózkodást is be kell jelenteni a szolgálatnak, mint például a nyaralást, rokonlátogatást, hiszen arra az időre sem jár munkanélküli-­segély az igénylőnek.