Rekordot dönt a búzatermés? – Lassan megyeszerte végeznek az aratással

– Az őszi árpával és a repcével végeztünk, ahogyan az őszi búza nagyjával is, a tritikálét most kezdjük aratni. Amilyen száraz volt a tavasz, olyan csapadékos lett a nyár, ezért aztán a nagyjából egy hónapja az árpával indult aratási munkákat gyakran megakasztotta

az elromló időjárás. Sokszor csak egy-két órát tudtak aratni naponta – mondta Marlovits Norbert vasi gazda arra a kérdésre, hogyan állnak a betakarítással.

A repce aratása már simábban ment – tudtuk meg a gazdától – itt eleinte egy hetet is tudtak egyfolytában aratni, mígnem újra elromlott az idő. Az őszi búzából is sok fenn van még a földeken mindenfelé, mert ahogyan Zalában, úgy nálunk is csúszásban vannak az aratási munkákkal a gazdák. A sok eső miatt ráadásul a búza nyolcvan százaléka takarmányminőségű lett. Azokon a területeken, ahol valamiért kevesebb csapadék hullott, és így nem tudta az eső kimosni a fehérjét a növényből, vagy ahová olyan új, keményszemű fajtát vetettek, amely igen jól őrzi a beltartalmi értékeit, az maradt csak meg kenyérgabonának.

Miután országszerte hasonló a helyzet, a takarmánybúza ára csökken, míg az étkezési búza ára emelkedik. Marlovits Norbert hangsúlyozta, az idén meglehetősen jó árat kaphatnak a búzáért a termelők, viszont most a kétféle minőség ára végre elválik egymástól. Korábban ugyanis az a rossz tendencia erősödött meg, hogy a takarmány és az étkezési búza között alig volt különbség árban, így aztán nagyon sokan a nagy tömegű takarmánybúza termesztésre álltak rá, mivel az tonnában többet tud.

Az őszi árpa minősége meglehetősen jó lett, sörárpának és takarmánynak egy­aránt, ráadásul a termésmennyiségre sem lehet panasz. Igaz, nagyok az eltérések az egyes táblák között, sőt még táblán belül is. Búzánál és árpánál is volt olyan, ahol öt, máshol pedig kilenc tonna termett hektáronként. A repcénél még nagyobbak voltak a különbségek, volt, hogy csak 675 kilogrammot lehetett betakarítani egy hektárról, volt, ahol négy tonnát is, ennek oka, hogy ahol a táblán belül ka­vicsfoltok voltak, azok a részek a nagy aszály miatt gyakorlatilag megsültek.

A búza és rozs keresztezéséből előállított aszálytűrő tritikálé is jónak néz ki, ­köszönhetően annak, hogy a növény a rozsnak az igénytelenségével, viszont a búza termőképességével rendelkezik. Marlovits Norbert szerint a tritikálé méltánytalanul háttérbe szorított növény, pedig sok rossz földben remek bevételt hoz. Nagyon jó takarmányipari értékkel rendelkezik, a beltartalmi értékei alapján az élelmiszeripar is hasznosíthatná. – Aki kóstolta, azt mondja, hogy a tritikáléból készült kenyér finomabb, mint a búzakenyér – fogalmazott.

Összegzésképpen pedig elmondta, amennyire az elején meg voltak ijedve, a kedvezőtlen időjárás ellenére kimondottan jó termésátlagok jöttek össze itt nálunk Vasban, Zalában és Baranyában, míg például Komárom-Esztergom megye egyes részein szinte katasztrófahelyzetről beszélnek. Ahol nem voltak esők, ott most nagy baj van.

– Nagyon jó termésátlagokkal büszkélkedhetnek a vasi gazdák, erősítette meg dr. Pusztavámi Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei szervezetének elnöke is. Mint megtudtuk, már lassan mindenhol végeznek az aratással, jobbára már csak azoknak a földjei vannak hátra, akik nem rendelkeznek saját géppel és várják, hogy a béraratók odaérjenek. Mint hangsúlyozta, tavaly több kultúrában is elsők voltunk a termésmennyiségeket illetően az országban és a téli, tavaszi aszály után most búzából nem kizárt az újabb rekord sem. Jelenleg 6,5 tonna a vasi hektáronkénti átlag, miközben az országos átlag 5,2 tonna. A kamarai elnök elmondta, most, hogy lassan vége az aratásnak, mindenki az augusztus 15–20-án esedékes repcevetésre készül. Ilyenkor a gazdák talajmintát vesznek, hogy lássák, milyen tápanyagokat kell visszapótolni a földbe, aztán mű­trágyát szórnak, vetőágyat csinálnak, megalapozzák a jövő évi jó termést.