Madárinfluenza: engedély nélküli telepek hátráltatják a védekezést

A tavalyi, hatalmas károkat okozó madárinfluenza-járvány és az eddigi hatósági ellenőrzések tapasztalatait levonva még nagyobb szigorral folytatódik a hazai baromfitartóknál a járványvédelmi szabályok, jogszabályi kötelezettségek betartásának vizsgálata. A járványügyi intézkedések a teljes baromfiágazat védelmét szolgálják, éppen ezért azok a baromfitartók, akik az előírásokat megszegik, a lehető legszigorúbb szankciókra, a kártalanításból történő kizárásra és milliós nagyságrendű bírságra számíthatnak. Járványügyi szabályszegésért, a járványügyi védekezés akadályozásáért pedig akár börtönbüntetés is járhat.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, Vas megyét eddig sikerült megóvni a járványtól, és az eddig lezajlott vizsgálatok is mindent rendben találtak a megye baromfitartó telepein, azonban nem mindenhol ez a helyzet. A madárinfluenza januárban – a szigorú óvintézkedések kihirdetése ellenére is – megjelent előbb Komárom-Esztergom, majd Bács-Kiskun megyében. A kiterjedt járvány kialakulását mind ez idáig sikerült megakadályozni, ami a többi között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Né­bih) folyamatos, hagyományos és modern (pl. drónos) felderítési technikákon alapuló ellenőrzéseinek köszönhető.

Ugyanakkor ezek a szemlék mutattak rá arra is, hogy az utóbbi években átélt két nagy madárinfluenza-járvány pusztítása ellenére még mindig több állattartó próbálja kikerülni a járványvédelmi előírásokat, és szegi meg tudatosan az egyébként sokat hangoztatott és jól ismert szabályokat.

A kihágások gyakorisága, módja rendkívül változatos. A szakemberek rendszeresen találnak túltelepített (az engedélyezett létszám fölötti), járványügyi és állatvédelmi szempontból egyaránt erősen kifogásolható állattartó telepeket. A madárinfluenza szempontjából kiemelten kockázatos Bács-Kiskun megyében pedig öt teljesen illegális, azaz engedély és állat-egészségügyi felügyelet nélkül működő árutojás-termelő tyúktelep került a hatóság látókörébe.

Ezeken a farmokon járványügyi óvintézkedésként összesen csaknem 30 ezer baromfi leölését kellett elrendelni, ráadásul a közvetlen káron túl, a szabálytalanságoknak „köszönhetően” a tulajdonosok kizárták magukat az állami kártalanításból, továbbá több millió forintos élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot is rájuk róttak. Az eddigi legsúlyosabb kihágást az a két állattartó követte el, akik a hatóságot félrevezetve próbálták meg kivonni állataik egy részét – együttesen több mint kétezer baromfit – a járványterjedés megelőzése céljából elrendelt levágások alól. Felelőtlen magatartásuk óriási járványügyi veszélyt és nemzetgazdasági kockázatot jelent.

Komárom-Esztergom megyében január 6-a óta nem fordult elő újabb megbetegedés, ezért a Nébih – a védőkörzet megszüntetése után – február 17-én elrendelte a megfigyelési körzetek feloldását is. Az uniós és hazai jogszabályokban előírt feltételek teljesítése alapján immár zavartalanul folyhat a belföldi és az uniós szállítás a megyéből.

Az ún. harmadik országokba irányuló exportkorlátozások azonban ezt követően is érvényben lehetnek. Bács-Kiskun megyében továbbra is érvényben vannak a korlátozások, február 3-a óta itt sem fordult elő újabb megbetegedés. Amennyiben a járványügyi helyzet továbbra is kedvezően alakul, a megfigyelési körzetek március 8-án szűnhetnek meg.

Kiemelt képünkön: Vannak, akik eltitkolják állataikat, ezzel sodorva veszélybe a védekezést