Drága termőföldünk: az elmúlt nyolc évben duplázódtak az árak

Ez több mint duplája ugyanebben a megyében a ­rossz adottságú Tisza melléke szántóátlagárának (1,5 millió forint/hektár). Békés, Pest és Bács-­Kiskun megyében is legalább 1 millió forinttal magasabb volt a legjobb adottságú tájkörzetek (Békési-sík, pilis–budai hegyvidék, Bácska) szántóátlag­ára, mint a leg­gyengébb adottságúaké (szeghalmi körzet, Börzsöny vidéke, Bács-Kiskun megyei homokhátság). A legalacsonyabb szántóátlagárú tájkörzet 2020-ban a Mátra–Bükk északi vidéke volt (645 ezer forint/hektár).

Vas megyében már nem ekkora a szórás, a Folyók völgye II. elnevezésű mikrokörnyezetben (a megye keleti részén) 1,27 millió forint/hektár az átlagár, míg a határ menti körzetben 1,65 millió forint/hektár. A mikrokörzetek a mezőgazdasági tájkörzetrendszer legalsó szintjét képezik, amelyek a megyén belül a természeti adottságok, döntően a föld termőképessége alapján körülhatárolt, viszonylag homogén területi egységek.

Az Agrárcenzus 2020 teljes körű mezőgazdasági összeírási adatai alapján a használt mező- és erdőgazdasági területek 40 százalékát bérleményként művelték a gazdák. A művelési ágak között a szántó esetében volt a legmagasabb a bérelt területek aránya (53%). A gyepek 40, a szőlők 21, a gyümölcsösök 22 százalékát használták bérlők.

A termőföldárakhoz hasonlóan a földbérleti díjak emelkedése sem állt meg. Tavaly egyhektárnyi szántóterület átlagosan 1,7 millió forintért cserélt gazdát, ugyanakkor a bérléséért 64 400 forintot, a vételi ár 3,7 százalékának megfelelő éves díjat kellett fizetni. A szántók éves bérleti díja átlagosan 7,3 százalékkal volt magasabb a 2019. évinél, amely megyénként 41 200 forint/hektár (Nógrád megye) és 85 ezer forint/hektár (Tolna, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) között mozgott.

Vas megyében az országos átlag alatt lehetett földet bérelni tavaly (55 700 forint/hektár), ám ez is 5,4 százalékkal több, mint 2019-ben. Ez persze nem meglepő, hiszen minden megyében emelkedett a szántó éves bérleti díja: Békés és Somogy megye kivételével legalább ötszázalékos volt a növekedés, miközben Baranya, Fejér és Komárom-Esztergom megyében a tíz százalékot is meghaladta.

Országosan összesen 63 ezer hektárnyi termőföldterületet értékesítettek tavaly, a teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású terület 1,0 százalékát. Ez a termőföldforgalom 8,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019-ben, ezért aztán a magasabb árak ellenére a 2020-ban keletkezett forgalmi érték 1,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az összes értékesített terület 72 százaléka szántó, 13 százaléka erdő, 11 százaléka gyep, míg a fennmaradó 4 százalék szőlős és gyümölcsös volt. Szőlősből és gyümölcsösből 21, gyepből 7,3 százalékkal nagyobb, ugyanakkor szántóból és erdőből 11-11 százalékkal kisebb területet értékesítettek.

A termőföld árát több tényező együttesen befolyásolja, a természeti adottságok és az éghajlat mellett a lokális termelési tényezők is sokat számítanak, mint amilyen a talajminőség, a földfelszín, a csatornázás, a nemzeti szabályozás, valamint a kereslet és kínálat. Emiatt aztán az Európai Unió tagállamaiban nagyon eltérőek a termőföldárak ‒ mondta Tóth Péter, a KSH szakmai tanácsadója, aki a szántóföldárak unión belüli eltéréseire világított rá. Míg Észtországban 4 ezer, addig Hollandiában 70 ezer euró/hektár volt a szántóátlagár 2019-ben. A rendelkezésre álló adatok alapján 2011 és 2019 között a legnagyobb mértékben Csehországban (négy és félszeresére), Romániában, Litvániában, Észtországban (több mint háromszorosára), Bulgáriában, Magyarországon és Lengyelországban (több mint kétszeresére) emelkedett a szántó ára. A többi tagállamot ennél kisebb mértékű drágulás jellemezte.

Kiemelt képünkön: A KSH közlése szerint a földek negyven százalékát bérlők művelik