Elnökválasztást tartanak Ausztriában

 A közép-európai állam Németországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Magyarországgal, Szlovéniával, Olaszországgal, Svájccal és Liechtensteinnel határos. Területe 83 871 négyzetkilométer, a mintegy 8,9 milliós lakosság 80,8 százaléka osztrák, 3,5 százaléka délszláv, 2,6 százaléka német, 1,8 százaléka török, 1,3 százaléka román, egyéb nemzetiségű (köztük magyar) 10 százalék, 57 százalék a katolikus vallást követi. A főváros Bécs, a hivatalos nyelv a német, a hivatalos pénznem az euró.
    Gazdaság: Ausztria fejlett piacgazdaság, képzett munkaerővel és igen magas életszínvonallal, kiterjedt szolgáltató szektorral, erős iparral, a lakosság kis részét foglalkoztató, de 90 százalékban önellátó mezőgazdasággal, igen jelentősek az idegenforgalmi bevételek is. A 2008 őszén kezdődött gazdasági válság Ausztriát is érintette, a közép- és kelet-európai térségtől való függősége miatt komoly veszteségeket elszenvedő bankszektort állami támogatással stabilizálták. A gazdaság az elmúlt években erőteljesen növekedett, a pénzügyek állapota kedvező, a munkanélküliségi ráta kismértékű emelkedésének oka a menekültek számának növekedése és az uniós munkavállalók megjelenése a munkaerőpiacon. A 2020-as koronavírus-járvány és a vele együtt járó zárlatok lelassították a gazdasági fellendülést. 2021-ben a gazdasági teljesítmény 4,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, de még mindig nem heverte ki a 2020-as válságévben elszenvedett visszaesést: a 2021-es gazdasági teljesítmény mindössze 97,4 százaléka volt a 2019-esnek. 2021-ben az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 58 427 dollár, az infláció 2,8 százalékos, a munkanélküliség 6,3 százalékos volt.
    Történelem: Ausztria - 1278-tól több mint hat évszázadon át a Habsburg-ház uralma alatt - a 15. századtól Európa egyik vezető hatalma volt. Az 1867-ben a kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia az első világháború végén széthullott, a romjain megszületett Osztrák Köztársaságot 1938-ban a hitleri Németország bekebelezte (Anschluss). A második világháború után Ausztriát a győztes hatalmak négy megszállási övezetre osztották, az ország csak 1955-ben nyerte vissza függetlenségét, örökös semlegességének deklarálása mellett.
    Államszervezet: Ausztria az 1920-ban életbe lépett és 1945-ben visszaállított, számos alkalommal módosított alkotmány szerint kilenc szövetségi tartományból álló szövetségi köztársaság. Az ország élén a közvetlenül, hat évre választott és egyszer újraválasztható szövetségi elnök áll, a tisztséget 2017. január 26. óta a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen tölti be. A kétkamarás törvényhozás felsőháza, a Szövetségi Tanács (Bundesrat) 61 tagját a tartományi parlamentek választják öt vagy hat évre lakosságuk arányában, a Bundesrat összetétele így a helyi parlamentek pártviszonyait is tükrözi. Az alsóház, a Nemzeti Tanács (Nationalrat) 183 tagját titkos és közvetlen szavazással, arányos képviseleti rendszerben öt évre választják, a választási korhatár 16 év. A Nemzeti Tanács és a Szövetségi Tanács kiemelt jelentőségű alkalmakkor (mint például az államfő beiktatása) Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung) néven tart ülést. A végrehajtó hatalom élén a parlament által megválasztott kormányfő, a kancellár áll, a tisztséget 2021. december 6. óta Karl Nehammer tölti be.
    A legutóbbi, 2019. szeptember 29-én tartott előrehozott parlamenti választásokon a 183 tagú törvényhozásban a Sebastian Kurz volt kancellár által vezetett konzervatív, kereszténydemokrata Osztrák Néppárt (ÖVP) 71, a történetének legrosszabb eredményét elérő Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) 40, az ÖVP-től jobbra álló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 31, a Zöldek 26, a liberális NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) 15 mandátumhoz jutott.
    Alexander Van der Bellen hivatalban lévő köztársasági elnök májusban bejelentette, hogy indul a választáson. A kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) és az ellenzéki szociáldemokraták (SPÖ) jelezték, hogy amennyiben a népszerű Van der Bellen indul, nem állítanak saját jelöltet, a Liberális Fórum (NEOS) pedig támogatásáról biztosította Van der Bellent. A szintén ellenzéki FPÖ Walter Rosenkranzot indítja. Az elnökválasztás második fordulóját - ha szükséges - november 6-án tartják. Az elnökválasztás egyetlen feltétele, hogy a megválasztott elnöknek 2023. január 26-ig le kell tennie az esküt.