Mezőgazdaság

2022.11.21. 20:00

Túlélő és nyertes: a szója - Vas megye a második legnagyobb termesztő Magyarországon

Az év nagy túlélője és nyertese a szója: Vas megye országos viszonylatban a második a szójatermesztésben. Megnéztük, mi kell a jó szójaterméshez.

Tóth Judit

Szeifert István csákánydoroszlói őstermelő: a vízparton termett jobban a szója

Fotó: © Szendi Péter

A csákánydoroszlói őstermelő, Szeifert István legalább húsz éve foglalkozik szójával, kétszáz hektáros gazdasága negyedén termeli ezt a növényt. Azt mondja, a vízparthoz közeli területeken 3,8 tonnás terméssel számolhatott, a víztől távolabb nem adott ennyit a szója, ott 2,9– 3,1 tonnát tudott betakarítani hektáronként. Véleménye szerint beválik az a módszer, amikor a vetéssel egy napon oltják a szóját.

-Néhány éve még alig 2-3 ezer hektár szójáról beszélhettünk Vas megyében, mára meghaladtuk a 10 ezer hektárt, ezzel hazánkban a második helyre kerültünk. A termőterületet tekintve Baranya megye vezet, ott a szójatermesztés nagy hagyományokkal bír – tudtuk meg a NAK Vas megyei elnökétől, dr. Pusztavámi Mártontól, aki maga is szójatermesztő. A szakember hozzátette: a búza a maga 40 ezer (2023-ban 43) hektárjával vezeti a sort a megyében, amit eddig az őszi káposztarepce követett 27 ezer hektárjával (2023-ban 20).

A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban dr. Pusztavámi Márton azt is elmondta, hogy az elmúlt évben 5 tonnás búza átlagtermés mellett 300 ezer forint bevételre tettek szert a gazdálkodók, ám ha elérték a 8 tonnás átlagot, akkor már 480 ezret kereshettek. Ezt a 180 ezer forintos hektáronkénti különbséget jelentette a szaktudás, idén ez a különbség látványosan nagyobb volt.

A NAK Vas megyei elnöke szerint ma a gazdák kétféle bevételt könyvelhetnek el: a támogatást és a termésből származó összeget. Míg 2021-ben 5 tonnás búza átlagtermés mellett a 80 ezer forintos hektáronkénti támogatás a bevétel 27 százalékát adta – (ez 8 tonnánál 16 százalék) –, addig idén már csak mindössze 58 ezer forint jár, ami 8 tonnánál a bevétel 4,8 százalékát jelenti.

-Ma már nem elégedhetünk meg az alacsonyabb átlagterméssel, mert gondoljunk csak például a földbérletekre, ami Vasban akár 100-150 ezer forint, hektáronként, ehhez jönnek még hozzá az emelkedő input árak és egyéb költségek. A termelői árak mellett azonban a termelési költségek is megnőttek, az inputanyagok hónapok óta tartó drágulása a növénytermesztési ágazat minden szegmensét elérte, jól át kell tehát gondolni a lépéseket – mondta.

Magyarországon az 1930 és 1945 közötti időszakban még alig 1600 hektáron foglalkoztak a szója termesztésével. Az 1970-es évektől kezdett nőni azoknak a gazdasági társaságoknak a száma, akik ilyen növényt vetettek. A gazdálkodók számának növekedésével a termőterület nagysága is megugrott. Míg 2014 előtt jellemzően 30-40 ezer hektáron folyt hazánkban a szójatermesztés, az előző uniós költségvetési ciklusban ez 75-77 ezer hektárra nőtt, de aztán a termesztésre vonatkozó előírások, és a hiányzó technológiai tudás miatt a szója termőterülete hamar visszaesett 60 ezer hektár körüli méretre.

Bár a szója aszálytűrő képessége kifejezetten jónak számít, igényli a vizet, és egy elhúzódó csapadékmentes időszak csúnyán el tud bánni a legbiztatóbb állománnyal is. Tavaly Vas megyében 450 milliméter csapadék esett, a szokásos 700-900 milliméter helyett. Az idén sem volt jobb a helyzet, ám ennek ellenére is az országos 2,2 tonnás átlagtermés helyett 2,3-2,5 tonnás átlagterméssel számolhattak a gazdák.

Dr. Pusztavámi Mártontól megtudtuk azt is, hogy a NAK Vas megyei szervezete elindította és működteti a Szója Assistance szolgáltatást, ezen belül fajtakísérleteket végeznek, vetőmag kínálati listát állítanak össze tápanyagvizsgálatot végeznek, vetést, betakarítást szerveznek stb..

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!