Elemzés

2023.01.03. 11:30

Pandémia után, energiaválság közben – így alakultak a foglalkoztatottsági mutatók a tavalyi esztendőben

Míg a 2008-as gazdasági válság csúcspontján, 2009-ben a regisztrált álláskeresők száma meghaladta a 12 ezer főt Vas megyében, addig ez a tavalyi év végére a harmadára csökkent – Rodler Tamás, a Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály főosztályvezetője elemezte év végén a múlt esztendő folyamatait.

Cseh-Egyed Bernadett

Forrás: Pixabay

A járványhelyzet a szálláshely-szolgáltatást, a vendéglátást sújtotta a legerőteljesebben, ezekről a területekről történtek a legnagyobb elbocsátások, de a megszokottnál többen veszítették el a munkájukat a feldolgozóiparban (ezen belül elsősorban a gépiparban), a személyszállításban dolgozók és az egyéb szolgáltatásokat végzők is.  

Az egyéni vállalkozók tevékenységüktől függően nagyon eltérő helyzetbe kerültek a járvány időszakában. A lakosság napi ellátását biztosítókra fokozott teher hárult, ugyanakkor a vendéglátással foglalkozók tevékenysége jelentős mértékben visszaesett, és hasonlóan kedvezőtlen helyzetben voltak a művészeti, szabadidős szolgáltatást végzők is.  

A gazdaságnak azonban voltak olyan területei is, ahol a járványhelyzet a munka­erő-szükségletet növelte, ilyen például az (élelmiszer-) kereskedelem, a logisztika (házhoz szállítás). A válság által érintett munkahelyek megőrzése céljából számos gazdaság­védelmi intézkedést, munkahelyvédelmi támogatást vezetett be a kormány: ágazati bértámogatás, csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása.   

2022 októberében 3704 főre mérséklődött a regisztrált álláskeresők száma Vas vármegyében, amely mintegy hét százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az álláskeresési ráta 2,8 százalékot tett ki, amely a főváros és a vármegyék sorában az ötödik legalacsonyabb, és az országos átlagnál is 2,1 százalékponttal kedvezőbb volt. Vas vármegyét a kedvezőbb munkaerőpiaci helyzetű térségek között tartják nyilván, a vármegyén belül azonban számottevő különbségek vannak. Hosszú évek óta Vasvár térségében a legmagasabb a ráta (5,5%), emellett Celldömölk (3,6%) és Körmend (2,9%) körzetében magasabb a mutató értéke a megyei átlagnál. A sárvári és a szentgotthárdi térség mutatója megegyezik a vármegyeivel. Legkedvezőbb a munkaerőpiaci helyzet a Kőszegi (2,3%) és a Szombathelyi (2,5%) járásban, ahol a vármegyei átlagnál alacsonyabb a ráta. A javuló gazdasági kilátások következtében 2021-ben ismét növekedett a munkáltatók által bejelentett üres álláshelyek száma. A cégek 2022 már újra több munkaerőigényt jeleztek, mint 2020-ban. 

2022 első tíz hónapjában az álláskeresők száma nem nőtt az előző évhez képest, ugyanakkor a foglalkoztatók által bejelentett üres álláshelyek száma alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. A 2022. január–októberi időszakban bejelentett üres álláshelyek egynegyed részét a közigazgatás területéről jelezték, és ez többségében közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódott. A munkaerőigények közül minden negyedik a feldolgozóipari vállalkozásoktól érkezett. A gazdaság többi területéről jelzett üres álláshelyek aránya 10 százalék alatt maradt ebben az időszakban. 

Az elhúzódó háború és az energia­hordozók szankciós felára komoly kockázatot jelent a munkahelyteremtésre építő magyar gazdasági növekedés szempontjából is. Éppen ezért a kormány védőhálót biztosít az energiaválság hatásainak leginkább kitett feldolgozóipari kis- és középvállalkozások számára. Negyedik negyedéves rezsitöbbletük felét vállalja át a kormány, ha ennek fejében vállalják, hogy hiteltámogatással ösztönzött energiahatékonysági beruházást hajtanak végre 2024 végéig, és hogy munkavállalóik legalább 90 százalékát megtartják 2023 őszéig.  

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!