KÖRKÉP 

2018.01.23. 21:37

Most kell dönteni az áfakulcsról

A bizonytalan áfakérdés miatt mindenki rohamtempóban dolgozik az építőiparban, ezért nőnek a költségek és így az árak is. Tavaly novemberben az „egyéb építmények” növekedtek a legintenzívebben.

Vas Népe

Az építőiparra most jellemző felfokozott tempó is oka annak, hogy a költségek és az árak emelkednek. Illusztráció: pxhere.com

Tavaly novemberben is folytatódott az építőipar, azon belül is az épületek építésének gyors növekedése az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest, ám az új lakásépítési engedélyek száma akár hamarosan csökkenésre válthat, mégpedig a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs jövőjével kapcsolatos bizonytalanság miatt.

- reagált a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn kiadott novemberi építőipari gyorstájékoztatójára Földi Tibor, az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Cordia Zrt. vezér-igazgatója.

Az építőiparra most jellemző felfokozott tempó is oka annak, hogy a költségek és az árak emelkednek. Illusztráció: pxhere.com

A szakember szerint ez a bizonytalanság arra ösztönözheti az iparág szereplőit, hogy megfeszített tempóban végezzék a kivitelezési munkálatokat, hogy a lakásokat még 2019. december 31-e előtt át tudják adni, mert így nem kockáztatják a 2020-tól újra életbe lépő 27 százalékos áfakulcs áremelő hatását. Ez a felfokozott tempó paradox módon szintén a költségek és az árak emelkedésének irányába hat, hiszen tovább csökkenti az amúgy is szűkös építőipari termelői kapacitásokat és tovább növeli a munkaerő-hiányt az ágazatban.

- Amennyiben tehát 2020-ban valóban visszaáll a normál áfaszint, az egyértelműen a lakás-építési szektor kemény földet érését eredményezi majd – fogalmazott Földi Tibor, aki szerint biztató ugyanakkor, hogy a kormány napirendre akarja venni az áfakulcs kérdését, de az volna az ideális, ha már az első félévben megszületne ez a döntés. A szakember úgy véli: közkeletű félreértés, hogy a lakásépítési boom volna a felelős a kivitelezési árak felfutásáért. A statisztikai adatok azt mutatják ugyanis, hogy a döntően út-, vasút- és sportlétesítmény-fejlesztéseket is magába foglaló úgynevezett egyéb építmények (például sportcsarnok) száma – nem kis részben az EU-s források felhasználásának köszönhetően – sokkal gyorsabban nőtt tavaly, mint az épületeké. – Előbbi beruházások kapacitásfelszívó hatása ráadásul azért is erősebb, mert ezeket több tekintetben egyszerűbben teljesíthető munkák és minőségi követelmények jellemzik a lakóingatlanokhoz képest – húzta alá a cég vezérigazgatója.

A két ágazat eltérő pályáját az is jól mutatja, hogy a megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 11,7 százalékkal emelkedett novemberben, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 8,2 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké pedig 43,4 százalékkal emelkedett.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!