Minden ágazatot sújt a szakmunkáshiány

Minden ágazatot érint a munkaerőhiány, és egyre nagyobb mértékű Magyarországon. Az okok összetettek: folyamatosan csökken a munkaképes korú népesség, egyre több fiatal dönt úgy, hogy külföldre megy dolgozni, mert nem elég vonzóak számukra a hazai bérek. A betöltendő állások közül sok speciális szakismeretet igényel. A cégek zöme nem talál megfelelő szakmunkást, és egyre több diplomás is hiányzik a munkaerőpiacról.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2017. novemberi felmérése szerint a magyar munkáltatóknak a nyugat-európai, illetve a környező országok munkaadóival is versenyezniük kell, az alacsony bérek miatt azonban nem indulnak jó esélyekkel.

A felmérésben részt vevő vállalatok 81 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs elég szakmunkás a cégüknél. Ugyanakkor csaknem minden harmadik cég arról panaszkodott, hogy segéd-, illetve betanított munkást is keres, és minden ötödiknél kevés a diplomás. A cégek tizede megfelelő képzettségű vezetőt keres, miközben adminisztratív területeken gyakorlatilag telített a pálya. A betanított és segédmunkásokat a 250 fő fölötti vállalatok hiányolják (53 százalék) leginkább. A szakmunkáshiánytól a több mint 250 embert foglalkoztató vállalatok szenvednek a legjobban: 96 százalékuk nélkülözi a megfelelő számú munkaerőt.

Az ágazatok közül e képzettségi szint esetében az élelmiszeripart (75 százalék) és a vegyipart (61 százalék) érinti leginkább a probléma, mely a gép- (54 százalék) és feldolgozóiparban (50 százalék) sem elhanyagolható.

A vállalati átlag felett mutatkozott hiány ezen a területen még a kis, húsz fő alatti (85 százalék) cégek esetében is. Az ágazatok közül két kategória van, melyek jelentősen kiemelkednek az átlagból: az építőipari (94 százalék), illetve a fémipari (93 százalék) vállalatok köre. A gép- (90 százalék) és az élelmiszeripar (89 százalék) szintén hasonló gondokkal küzd, míg a további ágazatok – könnyűipar, kereskedelem, vegyipar, feldolgozóipar – cégeinél kevésbé éles, de azért jelentős a szakmunkáshiány.

Sok szakmunkás már a végzést követően közvetlenül külföldön keresi a boldogulást (a jobb fizetés, a perspektíva és a stabilitás reményében), esetleg egy-két év hazai „szakmai gyakorlat” után mennek „idegenbe”. Nem vonzó továbbá a szakmunkásnak tanulás azért sem, mert a végzettséggel szerezhető jövedelem sok esetben (különösen a kisebb településeken) nem tér el jelentősen a minimálbértől. A KSH adatai szerint a fizikai munkakörökben foglalkoztatottak átlagbére 2016 októberében nettó 126 ezer forint volt. Ezen belül a nettó kereset a kereskedelemben 110 ezer, az építőiparban 105 ezer, az iparban 141 ezer forint volt.

Az egyik állásportál felmérése szerint jelenleg a következő munkakörökben nincs elég ember a szükséges képesítésekkel: adattudós, pénzügyi tanácsadó, ügyvezető igazgató, otthoni egészségügyi szakápoló, információbiztonsági szakértő, egészségügyi adminisztrátor, gyógytornász, nővér, szoftvermérnök és kamionsofőr.