Nem kapnak mentességet a BTM-es tanulók

Szakmai kezdeményezésre – pedagógusok, gyógypedagógusok szervezeteinek igénye alapján – született jogszabályváltozás idén nyár elején: a parlament elfogadta a köznevelési törvény módosítását. Ennek egyik pontja szerint 2018. szeptember 1-jétől a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTM) küzdő gyerekek már nem kaphatnak mentességet különböző tananyagok, tananyagrészek osztályzása alól. Nagy port vert fel és országos vitát indított a felmentések kivezetésének lehetősége. A pozitív jogalkotói szándékot nem, csak a tanulók nehézségeinek megsegítésére irányuló konkrét intézkedéseket, a korszerű feltételeket hiányolják a törvényt bírálók. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekeknek ugyanis a problémáik megoldása érdekében differenciált fejlesztésre van szükségük. btkSzakmai kezdeményezésre – pedagógusok, gyógypedagógusok szervezeteinek igénye alapján – született jogszabályváltozás idén nyár elején: a parlament elfogadta a köznevelési törvény módosítását. Ennek egyik pontja szerint 2018. szeptember 1-jétől a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTM) küzdő gyerekek már nem kaphatnak mentességet különböző tananyagok, tananyagrészek osztályzása alól. Nagy port vert fel és országos vitát indított a felmentések kivezetésének lehetősége. A pozitív jogalkotói szándékot nem, csak a tanulók nehézségeinek megsegítésére irányuló konkrét intézkedéseket, a korszerű feltételeket hiányolják a törvényt bírálók. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekeknek ugyanis a problémáik megoldása érdekében differenciált fejlesztésre van szükségük.

Vidonyiné Sólymos Rita, a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szombathelyi Tagintézményének igazgatója szerint darázsfészekbe nyúl, aki a témában véleményt nyilvánít. A Taigetosz-törvényként emlegetett jogszabályról pedig úgy fogalmaz: mintha megelőzte volna a kocsi a lovakat, azaz még hiányos az intézmények eszköz- és módszertani felszereltsége a megvalósításhoz. A jelenlegihez képest ugyanis sokkal több támogatásra, erősebb differenciálásra szorulnának ezek a gyerekek a mindennapi tanulás során.Nehézség vagy zavar?A két kategória – BTM és sajátos nevelési igény (SNI) – a tünetek súlyosságában különböznek és időnként csak hajszálnyi különbség van a kettő között, mondja az igazgató. A BTM általánosabb fogalom, az SNI-s diák is lehet ép értelmű, egészen jó képességű részképesség-zavarral, valamint egy-egy területen súlyos éretlenséggel vagy lassúbb fejlődéssel. Az SNI-sek több és speciálisabb kedvezményt és gyógypedagógus-segítséget kapnak jelenleg, mint a BTM-esek és továbbvihetik a kedvezményeket a felsőoktatásba is. A BTM-ről azt mondja a szakember, szerencsés esetben idejekorán kiderül a megléte, akár már óvodás korban erőteljesen lehet enyhíteni a nehézségeket, nem lesz azokból zavar és teljesen rendeződik a gyermek fejlődése. Zsákutca?Mostanáig ha egy gyereknek problémája volt az írással, olvasással, akkor mentesítést kaphatott a helyesírás vagy az írásbeliség alól. Beszédészlelési, beszédértési problémák esetén az idegennyelv-értékelés alól, sorolja az igazgató. A gyakorlatban azonban ez sokszor a tanulás alóli mentesítést jelentette – nem a felzárkózáshoz vezetett, hanem további lemaradást hozott az adott területen.

A hátrányt nagyon nehéz volt behozni. Sok jó értelmi képességű gyermek van ebben a körben is, akik továbbtanultak volna. A felsőoktatásban a diplomaszerzésnél nyelvvizsga-kötelezettség van, és ez komoly akadályt jelentett a BTM-eseknek, akik ott nem kaptak mentesítést, míg egy SNI-s kaphatott diplomát nyelvvizsga nélkül is. A törvénymódosítás arról rendelkezik, hogy idén utoljára van lehetősége egy BTM-es gyereknek arra, hogy mentesüljön valamely tantárgy vagy tantárgyrész értékelése alól. Ami Vidonyiné Sólymos Rita szerint jó gondolat, viszont ahhoz, hogy elődifferenciálással, speciális gyakorlással nagy részüket felzárkóztassák, rengeteg támogatás, korszerű módszerek kellenének, amelyekkel a gyerekek motivációját fenn lehet tartani. Minden gyerek más, sőt mindegyik sajátos nevelési igényű a maga módján, vélekedik az igazgató.

Nem elég egy szakember, aki heti egy alkalommal nyújt támogatást: az ilyen gyerekeknek minden órán kicsit máshogyan kellene tálalni az anyagot, ezt pedig a pedagógusképzésben kellene felépíteni.Jó kezdeményezésekJó kezdeményezések indultak el, erről számol be a szakember. A védőnőknél nagy változás van a gyerekek alapellátásában: már születésüktől több figyelmet kapnak a babák, a kisgyerekek. A logopédusok idén már 3 éves korban vizsgálják a nyelvi fejlődést, melynek alapja egy kérdőív. Ezt a szülők töltik ki a saját megfigyeléseik alapján a gyermek aktuális állapotára jellemző szókincséről, mondathasználatáról. A cél az, hogy mielőbb felfedezzék, hogy valaki hallásproblémával küzd, esetleg a beszédfejlődésében, -értésében, -észlelésében zavar van. Az ötéves kori szűrés széles körű, elsősorban a beszédartikulációra és az írott nyelvi készültségre irányul. A felmérés alapján döntik el, kinek van szüksége támogatásra. Ezeknek együtt – a szakmailag kidolgozott módszertannak – eredményre kell vezetniük, mondja Vidonyiné Sólymos Rita. Ha megvalósul a szakemberek (logopédusok, szomatopedagógusok, mozgásfejlesztő, konduktor, pszichológus, gyógypedagógus) együttműködése, és nem minden szakma külön teszi a dolgát, az ideális helyzet lesz.Vasi helyzetA megyében jó a helyzet, sok a fejlesztőpedagógus, úgy az iskolákban, mint az óvodákban. Itt nem a szakemberhiány a gond elsősorban, inkább az eszközök hiánya, az óraszám, az egyéb feltételrendszer. A pedagógiai szakszolgálat szervezeti felállása adott: a köznevelésen belüli szakszolgálati feladatok egy intézményen belül működnek 2013-tól. Egy megyei intézmény van és minden járásban külön szakszolgálati tagintézmény, ahol eredetileg 9 féle szakfeladat szerveződött. Most 8 van, mert a fejlesztő nevelést átalakították. Kifejezetten azért alakult így a szervezet, hogy a családok, gyerekek számára könnyebben elérhetővé váljon a segítség. Nehézséget okozhat a családoknak a tájékozódásban az egyes ellátási helyszínek miatti szétszórtság. A helyzet mégis reményteli: uniós projektet írnak arra, hogy legyen egy épület, ahol minden szakszolgálati feladat egyszerre érhető el. A statisztikák szerint a tanulási problémával küzdők száma 10-15 százalék a gyermeklétszámhoz képest. A tagintézményüknél 4 ezer gyerek fordul meg évente. Nem genetika- és nem is szociális helyzetfüggő az, hogy valaki SNI-s vagy BTM-es. És hogy miért van belőlük egyre több? A szakember szerint azért, mert jobban odafigyelünk, és jobban észrevesszük őket. Csak régen a lassabban haladókat, a számok vagy a betűk világában eltévedőket butának mondtuk. Abban kellene még fejlődni, hogy mit tehet az iskola azokkal, akik a szakvélemény szerint BTM-esek és azokkal, akiknek nincsen erről papírjuk, mégis vannak problémáik. Hiszen minden pedagógusnak az a célja, hogy a gyerekek élvezzék a tanulást.