Életre kelt a nádasdi Cseresnyés-hegyi gyümölcsöskert

Madárbarát sarok is van a kertben, ahol 134 gyümölcsfát ültettek már és kétszázzal számolnak összesen – ismertette Karvalits Zoltán, Nádasd polgármestere. A település a Földművelésügyi Minisztérium zártkerti revitalizációs pályázatán volt sikeres, a pénzből összesen 17 ezer 391 négyzetmétert vásároltak meg és „laknak be”. A helyi fiatalok is részt vettek a vadalanyok oltásában, a kert kialakításában – emelte ki a polgármester. Hangsúlyozta azt is, hogy az erdősült földrészletek kipucolását közmunkában végeztették és a mintegy ötven köbméter kitermelt fát szociális tüzelőként hasznosítják. A jövőben pedig, amint beérnek a még csemeteként cseperedő gyümölcsfák, önkormányzati cég, akár szociális szövetkezet alakulhat a termés hasznosítására.

Komoly múltja van a szőlőhegyi, zártkerti gazdálkodásnak Nádasdon – emlékeztetett V. Németh Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár. Felidézte, hogy szigorú helyi rendelet szólt a szőlőpásztorokról, akik nem csavaroghattak a kocsmákban és nem alhattak, nem henyélhettek büntetlenül. A szőlőhegyi paráznaságról külön rendelkeztek (egykor) Nádasdon: 12 forintos büntetés járt, persze a mértékét az is meghatározta, hogy hajadont vagy házast „értek tetten” a természet lágy ölén.

Természetesen komolyan vették a szőlőhegyek gondozását, hiszen a háztartások 57 százalékának volt kertje, aki pedig három éven át nem művelte, attól elvették a parcelláját – idézte a régi rendet az államtitkár.

Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy jelenleg elaprózott, nagyrészt gondozatlan zártkertek vannak Magyarországon – de a revitalizációs programmal valami elkezdődött. Eddig 770 millió forintból az ország 69 települése dolgozik, dolgozott a területek „életre keltésén”. Példát mutat számos Vas megyei település, Nádasd is a területek hasznosításával. Sokszor nehéz dolguk van az önkormányzatoknak, például Nádasdon a jogok rendezése alkalmával még japán tulajdonos is „előkerült”.

Ha tudnám, hogy holnap elpusztul a világ, akkor is ültetnék egy almafát – Luther Mártonnak tulajdonított idézettel mondott áldást a kertre Kőrösi Krisztina evangélikus lelkész.

Mécs László-anekdotát idézett Takács László plébános: „Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld”. Mert a nádasdiak munkája is szebbé, hasznossá teszi a tájat.

Jelképesen cseresznyefát ültettek a kert avatásán: Pesti Sándor oltotta a csemetét és segédkezett a polgármesternek és az államtitkárnak az ültetésben.

A kertavatót csak kevéssé, a tervezett lovas, vidám felvonulást viszont már jobban zavarta a lezúduló eső – de a nádasdiak jó kedvét ez sem tudta elvenni.